Boldogság

 

Rettenetesen szükségem van egy kis segítségre, máskülönben megbolondulok.
Egyetlen szobában élünk. A feleségem, a gyermekeim, meg az apósom és anyósom.
Az idegeink kikészültek, egymással üvöltözünk. A szobánk maga a pokol.
 
- Megígérted, hogy megteszed, akármit is mondok neked? – kérdezte a Mester
 
- Esküszöm, bármit megteszek.
 
- Jól van. Hány állatotok van?
 
- Egy tehenünk, egy kecskénk és hat tyúkunk.
 
- Tartsd bent azokat is a szobában, ahol laktok. Aztán egy hét múlva gyere vissza.
 
A tanítvány megrémült. De mivel megígérte a Mesternek, hogy engedelmeskedik, bevitte az állatokat is. Egy hét múlva nyomorultan és siránkozva tért vissza.
 
- Idegroncs vagyok. A kosz! A bűz! A zaj! Az őrültség határán vagyunk mindannyian!
 
- Menj haza – mondta a Mester -, és tedd ki az állatokat.
 
Az ember egész úton rohant hazafelé. Másnap örömtől csillogó szemmel jött vissza.
- Mily gyönyörű az élet! Az állatok kint vannak. A szobánk maga a mennyország, olyan csendes, tiszta és tágas!
 
Forrás:
Antony de Melló:
A csend szava