Egy kislány története

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje
mélyéről előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a
padlóra az üvegben lévő érméket és gondosan számolni kezdte.
Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon
pontosnak kellett lennie.
Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és
kisurrant a hátsó ajtón A hat háztömbnyire lévő
patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös
Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt
a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de
a patikus éppen nagyon el volt foglalva.

Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a
lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy,
hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak
lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét
az üvegből és megkocogtatta a pult üvegét. Ez
használt!

- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus
érezhetően bosszús hangon. - Éppen a testvéremmel
beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam -
tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a
kérdésére.
- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni
veled - mondta Tess a patikuséhoz hasonlóan bosszús
hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát
szeretnék venni neki.
- Tessék? - fordult hozzá a patikus.
- A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében,
és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda
mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül
egy csoda?

- Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem
tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé
megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha
nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe
kerül.
 
A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett,
jólöltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és
megkérdezte:
- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek
szüksége?
- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel -
csak azt tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt
mondta, hogy valami operációra volna szüksége De Apu
nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én
pénzemet.

- Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicago-i férfi.
- Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig
hallhatóan - Ez az összes, ami van, de tudok többet
is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a
férfi - Egy dollár és tizenegy cent - éppen az a
pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára.
Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a
kislányt:
- Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az
öcsédet és találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha
van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.
 
 
A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt,
sebészorvos, aki az idegsebészetre specializálódott.
Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt bele sok
idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen,
egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról
az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.
- Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya -
vajon mennyibe került volna?
Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a
csoda: egy dollárba és tizenegy centbe. no és egy
gyermek töretlen hitébe. Egy csoda nem a természet
törvényeitől függ, hanem magasabb törvények
működésétől.