KAMENSZKY ISTVÁN (1797-1858) 3.

Kamenszky István megyei főorvosunk írta az első magyar nyelvű környezetvédelemmel foglalkozó orvosi értekezést: „Orvosi Értekezés A Magyarországi Levegő egészséges létéről általányosan és felelt azon három kérdésre: Mellyek a Köznép közönségesebb nyavalyáji Magyarországon? Millyen okokból erednek azok? S micsoda diaetetikai életmóddal lehet megelőzni s elkerülni azokat?” E dolgozat ismertetését olvashatják az alábbiakban:

„Mellyek a Köznép közönséges nyavalyái Magyarorságban??
4 csoportba osztja a nyavalyákat:
1.    „Az Ásványszerű Nyavalyák” – ide tartoznak a mechanikai és kémiai „sérelmek”, a „született és szerzett élettelenségek”
2.    „A Növényszerű nyavalyák” – ide tartoznak egyrészt az emberi érzékletet gyötrők, másrészt „a vizes daganatok a húsos kelevények, a test felületének egyenetlenségei, valamint a tartós bőrsilányok”
3.    „Az Állatszerű nyavalyák” – ide tartoznak a gyulladások, a forróságok
4.    Utolsó ként az „érzelmi nyavalyákat tárgxyalja – ide tartoznak az „ész-tébolyodások.
A Magyar köznépet rongáló nevezetesebb járvány nyavalyák”
„Népölőknek neveztetnek azon nyavalyák, mellyek egész népség közt bizonyos ragadvány méreg által szapora halált, nagy romlást pusztítást okozhatnak… Ilyenpl. a napkeleti mirigy (pestis) melynek okaként a „posványosság és a megmérgezett levegő”, másrészt a tisztátalanság hozható fel.
Fontos tudni a ragadványos, tábori, kórházi gályás hagymázról. – (typhus) „Ezen rettentő nyavalyát tacetus helytelenül igyekszik leírni azon részről, mintha ennek egyedül csak Magyarországon volna honja.”
Összefoglalóan azon betegségekről is ír, melyeket a sok Inség, a nedves hideg, a rossz életmód okoz: pl. a gutaütés, szent Vid tánca, víziszony stb.,,
„+Mindazon nyavalyák, mellyeket”.. a rossz víztől, a rossz levegőtől, rossz ételtől, italtól lehet elkapni kölön megemlítődnek.

A szerző a következőkben részletezi a „tartományi nyavalyákat a köznép között.” Kitér pl. a csömörre mely „nem egyéb, mint ételunás, ételutálás, amelly a mértéktelenségből származik.”
Megemlíti, hogy a „magyar torkosságra hajlandó és ollyan ételekre, melyek a csömört szülhetik. Így kedvelik a kövér húst, szalonnát, zsírral sertéshússal készült főzelékeket”…

Az egyes korabeli betegségek felsorolása mellett megjegyzi, hogy az országban sokszor a „tanult, tudós, ügyes orvosokkal egy kategóriába tették” a Todatlan cirurgusokat, a kontár recipe firkálókat, a kuruzsló banyákat”.

Második kérdés: Micsoda okokból származnak azok?
A korabeli tudásszint alapján az okok keresése tapasztalatobn illetve találgatáson alapult
..”az idő gyakori változása” a „hideg és a meleg hirtelen változása számos nyavalyát okoz” A betegségek okaként ott szerepel a „hoszszas és szerfelett kemény munka” is. A felhevült test hirtelen lehülését is megemlíti
„Csudálkozásra méltó lehet hogy a Paraszt ember jobban vigyáz marhája egészségére, mint magáére”
„Hogy pedig a Paraszt embernek a nehéz emésztetű eledelek sem árthatnak könnyen, annak oka, mivel a mit lenyelnek, azt jól megrágják, testük dolgozás által gyakran mozgásban vagyon, éltök nagyobb része friss és száraz levegőn töltik a szabadban, és végre mivel estve korán feküsznek le, és idején reggel szoktak felkelni.” ( Ma is aktualizálható sorok!)
A köznép nyavalyái között említi meg az „italbeli mértékletlenséget.”
„A Magyar borok, ha csak mértéktelenül nem élünk azokkal, ritkán ártanak”
A magyar egyébként mindenféle gyümölcsből tud szeszt előállítani s ezt „mind kicsiny, mind nagy egyaránt issza”
A köznép lakáskörülményei is számos betegség okaként szerepelhetnek
„Nyilván tudjuk, hogy a szoros helyeken sokáig berekedt levegő dögszerű betegségeket okoz.
Részletezi a lakáskörülmények optimális kialakításának fontosságát is.
Végül komoly okként említi az orvosi és seborvosi hozzáférhetőség hiányát.
Ma úgy mondanánk, hogy az orvoshiány miatt a lakosság jelentős része nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz.
…”igen kívánatos lenne, hogy mint már némelly helység saját valódi koldusait közalamizsnán tartja, más nemzetek példájára, a házaló koldusok örök tilalma mellatt, s a Pap és szegények Atyja felvigyázások alatt, úgy minden vagyonosabb helység kisded kórházi (ispitályi) Intézetet állapítana kebelében.”

(folytatjuk)