KAMENSZKY ISTVÁN (1797-1859) 4.

Kamenszky István megyei főorvosunk írta az első magyar nyelvű környezetvédelemmel foglalkozó orvosi értekezést: „Orvosi Értekezés A Magyarországi Levegő egészséges létéről általányosan és felelt azon három kérdésre: Mellyek a Köznép közönségesebb nyavalyáji Magyarországon? Millyen okokból erednek azok? S micsoda diaetetikai életmóddal lehet megelőzni s elkerülni azokat?” E dolgozat ismertetését olvashatják az alábbiakban:

 

A 20. században a WHO úgy határozta meg az egészség fogalmát, hogy az, az egyén testi szellemi és szociális jólétét jelenti.
Kamenszky István a 19. században orvosi értekezésében így fogalmazott: „Egészségesnek mondatik az ember, ha minden részei tökélletes állapotjokban vagynak, és vígan, könnyen, szabadon, és állhatasosan munkálkodnak”
Az egészséget a legnagyobb kincsként definiálja, azt 3 kategóriába sorolja. Az egyikre nincs közvetlen ráhatásunk, a másikban „önhatalmunkban vannak a dolgok”, és a harmadikban tulajdonképpen a prevencióról értekezik.
Az „önhatalmunkban” nem levő dolgokról azt tartja, „hogy az ember organizációja még az anyai méhben határoztatik meg”…
Ezt követően tanácsokat ad a gyermek életének kezdetekor szükséges teendőkről:
„…megkívántatik az anya részéről, ha ép és egészséges magzatot akar szülni, hogy testét illendően mozogtassa, de ne fárasssza, mértékletesen éljen… utolsó hónapokban testét gyakran megfüressze, friss levegőn járjon, a rakonczátlan indulatoktól, úgy mint haragtól, ijedségtől őrizkedjen”….
Ha már megszületett a gyermek a nevelése 3 szinten kell, hogy megvalósuljon: testi, elmebeli és erkölcsi kategóriákat állít fel.
Elsősorban a testi neveléssel kapcsolatban ad számos tanácsot:
„ … méltó, hogy saját emlőivel, ne bérlett idegenéivel, szoptassa azon élet fenntartását, mellyet néki adott. ….. Az erős csecsemőket korábban, de 8 hónap előtt nem kell elválasztani, a gyengébbeket később, de 14-15 hónapon túl nem kell szoptatni…
Kihangsúlyozza, hogy „Okos gyermeknevelés által, gyenge természetűekből is lehet erős embereket nevelni.”
”A mértékletesség legfőbb törvényök legyen…”
A számos felvilágosító információ úgy foglalja össze, hogy … minden jámbor s istenfélő szüléket kérve intek: hogy mind önmagok, mind gyermekeik hibájokat a fogyatkozásaikat értelmes orvosnak híven és idejében közöljék…
A „Második Szakasz”-ban azon dolgokról ír, melyek függenek önhatalmunktól, tehát jobban, amiket befolyásolni tudunk:
A lakóterek szellőztetésétől kezdve a szabadban ért villámlások tennivalóiról részletesen értekezik, hasznos, gyakorlati tanácsokat adva.
Külön említi a rühesség a bujakór és a veszettséggel kapcsolatos gyakorlati teendőit.
Ma úgy mondanánk, hogy psychiátriai elemzést is végez, meghatározva, hogy mi a teendő „izgató” és mi a teendő „lankasztó” indulatok esetén.
A „Harmadik Szakasz”-ban lényegében a prevencióról szól. Hosszan tárgyalja „A test táplálása étel ital által” fejezetben az általa korszerűnek ítélt étkezési szokásokat. .. Az étel mennyiségét s az evés idejét s a fűszerek nemét alkalmaztatni kell az emberi testalkotmányhoz”..
Az étkezések idejére a következő tanácsot adja: „ Meglett koruakra nézve közönségesen ebéd és vacsora közt 6 vagy 8 óra szokott elfolyni.”

„mivel az emberi test nagyobb részként nedvekből áll: szükség, hogy ezen részek szüntelen megujíttassanak.” .Erre a legjobb a víz méghozzá „azon víz, melly szabadon buzog a forrásból fel”…
„A bor mértékletesen iva, a testet éleszti, de gyermekeket s ifjakat borra szoktatni ártalmas”…A savanyús fejér borok a vizellő útakra és a szomjúság oltásra igen hatnak. … A vörös borok hasszorítók, ezért a székürülést könnyen akadályoztatják.”
„A sör táplál, de mivel szeszes s fűszeres részegítő is.”
„Az égetettbor s minden pályinka  gyereknek, fiatalnak és vérmes heverő embernek igen ártalmas.”
Hosszan értekezik a fogak épségének szükségességéről, még a helyes fogmosásről is megemlékezik: ..” a foghústól kezdvén a korona felé történjen a tisztogatás.”
hangsúlyozza a helyes ruházat jelentőségét is. Idézi Boerhaave gondolatát miszerint: „tartsd ember szüntelen lábodat melegen, melyedet hüvesen, fejedet hidegen, s tested tisztulásai legyenek szabadon: így nem fogsz nyavalyát érezni magadon.”
Külön kiemeli és részletezi a mozgás szerepét az egészség megtartásában, de ugyanakkor figyelmeztet, hogy: „nem csak a testet mozgatni, hanem az elmét is gyakorolni kell, mert a lélek a testtel olly szoros kapcsolatban s összeköttetésben áll, hogy egyik a másik nélkül nem munkálkodhatik”…
Fontosnak ítéli a nyugalmat és a pihentető alvást. Megadja az egyes életszakaszokban az alvásigényt és még az ágy milyenségére is kitér.
Kihangsúlyozza a tisztaság fontosságát is. Így ír ebben a szakaszban: Kik fejükön takarót, vagy süveget viselnek, hosszú hajaikat vágassák el, igen sűrű hajokat nyírés által ritkítsák (üstökös magyajaink erre nehezen fognak hajlani), orczájukat ne fessék”…
„A külső érzések” fejezet alatt az ízlelésről a szaglásról és a látásról értekezik.
(folytatjuk)