KI IS VOLT DR. FONYÓ JÁNOS?

Szállási tanár úr írása lelkesítő elismerést fogalmaz meg egykori kollegánkról dr. Fonyó Jánosról. A fogolytábor orvosaként egy szülész, kiemelkedő közegészségügyi jártasságról is tanúbizonyságot tett. A beindított orvosi folyóirata méltán vált ki elismerést 100 év után is. Vajon meg tudjuk-e válaszolni a címben feltett kérdést: Ki is volt dr. Fonyó János?
 

A  „Magyar vármegyék és városok múltja és jelene” sorozatban Osváth Andor Esztergom szab. kir. város ny. főjegyzője írta meg a „Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyenlőre egyesített vármegyék multja és jelene” című 1938-ban kiadott alapművét.
Idézzük fel mit írt a szerző Fonyó doktorról:
 „A hadifogoly tábornak a kezdet-kezdetén egyetlen orvosa volt. Kötelességünk az illetőt a teljes nevén megnevezni, mert ez a férfiú olyan óriási munkát teljesített és a lelkiismeretességnek olyan példányképe volt, hogy őt egyenesen az önfeláldozás hősei közé kellene iktatni! Ezt a férfiút úgy hívják, hogy dr. Fonyó János.
A háború kitörése előtt Budapesten folytatott magángyakorlatot és a mozgósításkor katonaorvosi (főorvos) minőségben a fogolytáborba rendeltetett. A táborban ekkor még a legelemibb egészségügyi feltétel is hiányzott. Nem volt kórház, nem volt gyógyszertár és nem volt egészségügyi személyzet. Fonyó doktor elmondhatta magáról azt az egyszerű közmondást, hogy üres kamrának bódult a szakácsnéja. Ám ő nem ijedt meg az egyre sokasodó feladatoktól csak akkor, amikor a kolera felütötte a fejét és a szegény oroszok künn a gyepen nyögtek kínjaikban.
Szemtanuk beszélték, hogy a deres gyepen fetrengő nyomorultak láttára sírni kezdett, mondván: „Orvos még tehetetlenebből nem érezte magát, mint én, hiszen segítenék, de ehhez nincsenek eszközeim!" Dr. Fonyó írta és táviratozta felettes hatóságának a bajokat, azonban szörnyű lassan jött a segítség. Végre is orvostársakat kapott, később egy tábori barakkórház érkezett, majd járványkórház (barakok) és patika létesült, a felszerelés is megjött nagy nehezen, úgyhogy végre is megkezdhették a rendszeres egészségügyi szolgálatot.”
Ezért is döbbenetes élményt jelentett számomra, mikor az esztergomi Helischer könyvtár digitalizált archívumában rákerestem Fonyó doktor nevére és az Esztergom és Vidéke 1918. egyik decemberi számában a következő tudósításra bukkantam:

„A tábori kórház rendőrségi ügye. Az esztergomi rendőrség a következő tájékoztató közleményre kérte fel lapunkat. A tábori kórház eseményei iránt állandó az érdeklődés a közönség körében és bár a rendőrség hét lakat alatt őrizte a vizsgálat adatait, a szenzációs eseményt mégis sokféle formában tárgyalta a közérdeklődés. A nyomozást a rendőrség már befejezte és az iratok egy részét a hadbírósághoz, a másik részét pedig az állam- ügyészséghez terjesztette be és igy semmi sem áll útjában, hogy a közönség tisztán lássa a történteket és a tábori tisztek belekeverése kivonassák a mende-mondák tömkellegéből.
A rendőrség a következő ismertetést adta ki a fogoly kórház ügyéről : A rendőrség figyelmét egy szállítmány vonta magára, amelyet a Dorogi-úton feltartóztatott. A szállítmány 1200 fogolytáborbeli kórházi lepedő volt, melyet dr. Fonyó János ezredorvos aláírásával ellátott cédula kíséretében szállítottak a Kossuth Lajos uccai laktanyába. A szállítást gyanúsnak találta a rendőrség és figyelmet fordított az 1200 gazdátlan szállítmányra, amelynek nem akadt átvevője a kaszárnyában és visszakerült oda, ahonnan útnak indították.
Az 1200 kincstári lepedő szállítását gyorsan követte a fogolytábor kerítésének egyik része, deszkák, cölöpök, pékműhely felszerelés, teknők, polcok, lapátok és villanylámpák szállítása, amelyeket Marmorstein Mór vásárolt meg Fonyó János ezredorvostól. Ezt a szállítmányt a rendőrség lefoglalta és műnyelven szólva ráfeküdt a fogolytáborra. Ez a lefoglalás konsternáló hatást idézett elő és Fonyó János orvos kereste az alkalmat a foglalást végző bűnügyi előadóval való megismerkedésre, ami a fogolytáborban Stibrányi detektív jelenlétében ment végbe. A rendőrség ekkor már tudomással bírt egyéb ingó dolgok kézalatti eladásáról is. Ebben az időben történt a vesztegetési kísérlet.
Ekkor már adatok birtokában volt a rendőrség, hogy Fonyó János fogolytáborbeli ezredorvos eladott 21 darab sertést, 7 tehenet, két lovat, 4 féderes kocsit, 2 szánkót, 40 hektoliter bort, 40 hektoliter kukoricát, műszereket, vattát és kórházi berendezéseket. A nyomozás megállapította, hogy a tehenek a hivatalos járlatlevelek szerint a fogolytábor tulajdonát képezték. A szántói elöljáróság állította ki a marhaleveleket. Az eladó, Jármi ottani földbirtokos volt, a vevő pedig a fogolytábor.
Fonyó a marhalevelek átírása nélkül adta el a 7 tehenet, 21 sertést, 4 lovat Adorján János és Diamant Bélának, a borral, kukoricával, 4 kocsival egyetemben 45,000 koronáért, a műszereket és vattát a Kolos kórház vette meg, de a vételárat még nem fizette meg,
A nyomozat megállapította, hogy az ezredorvos Stern Márkusz 200 holdas birtokát fele haszon fejében foglyokkal műveltette, akiknek ellátását, élelmezését a fogoly tábor végezte. Ezek a tények sorra mind hivatalos adatok és beismerések támogatása mellett kerültek a hadbíróság és az államügyészség elé.”
Szóval ki is volt dr. Fonyó János? A két állítás között akkora az ellentmondás, hogy az további kutatásokra sarkallja az érdeklődőt. Ez persze már meghaladja egy gyakorló orvos lehetőségeit és profi orvostörténészért kiállt.
Rendelkezésünkre áll azonban az internet, és ha a legnépszerűbb keresőbe beírjuk egykori kollegánk nevét a teljesség igénye nélkül néhány könyvének és publikációjának címét olvashatjuk:
Szerző: Fonyó János Lajos (1879-1940)
Cím: Az intézeti és a házi szülészet : kísérletek a szülő nő infectiójának teljes meggátlására
Megjelenés: Budapest : Globus Ny., 1933
Típus: Könyv

Szerző: Fonyó János Lajos (1879-1940)
Cím: Az "antisensan 294", egy új novocain-összetétel, helyi érzéstelenítés céljaira
Megjelenés: Budapest : Globus Ny., 1933
Típus: Könyv

Szerző: Fonyó János Lajos (1879-1940)
Cím: Kiviselt magzat elhalása méhen belül, nyolc nappal a szülés előtt, hat valódi köldökzsinórcsomó képződése következtében
Megjelenés: Budapest : Globus Ny., 1925
Típus: Könyv

Szerző: Fonyó János Lajos (1879-1940)
Cím: Cukorbaj és terhesség
Megjelenés: Budapest : Globus Ny., 1933
Típus: Könyv

Szerző: Fonyó János Lajos (1879-1940)
Cím: Resectióval operált isolált ileocoecalis (vakbél)-tuberkulosis gyógyult esete
Megjelenés: Budapest : Globus Ny., 1934
Típus: Könyv

Vajon ugyanarról az emberről beszélünk, aki a „Nagy háború” idején az Esztergom-kenyérmezői tábor elhivatott orvosa volt, vagy aki seftelt és saját hasznára fordította a fogolytábor „lehetőségeit”.

Vajon milyen ítélet született a bíróságon az ügyében?
Miért tűnt el a nyilvánosság elől és miért nem szerepel Lampé László-Batár István-Szállási Árpád: „A magyar szülészet-nőgyógyászat története” című részleteket is feltáró könyvében?

Végezetül még egy kérdés, ami megválaszolásra vár számomra:  Horvai János   ( 1874-1944) korának jelentős, meghatározó szobrásza volt. Elég csak arra utalnom, hogy a reformáció negyedszázados emlékére hirdetett nemzetközi pályázaton egyedüli magyarként aratott sikert.  Nem célom most az ő munkásságát méltatni, de az mégis csak elgondolkodtató, hogy az ő Krisztus szobra adja dr. Fonyó János síremlékét a Kerepesi úti temetőben. Legyen meg a te akaratod – hirdeti a posztamens felirata!
Egyre érdekesebb kérdés számomra: Ki is volt dr. Fonyó János?
Remélem sikerült az olvasók érdeklődését is felkeltenem!

Osvai László dr.