125 ÉVE SZÜLETETT DR. BREITWIESER PÁL

A csatákat tábornokok tervezik meg, de a győzelmek a katonáknak köszönhetőek. A vezetők nevét a krónika feljegyzi, még ha tehetségtelenek voltak és veszítettek is. A közkatonák sorsa utókort nem érdekli. Tették a dolgukat, győztesek között voltak vagy elvesztek egyre megy. Az egészségügy ilyen közkatonája volt Breitwieser Pál is.
 

Születésének 125. évfordulóján a múlt idők homályából rángatom elő, és úgy, mint ahogy az ismeretlen katona sírja előtt tisztelgünk, róla is ejtsünk néhány emlékező mondatot.
Alig tudunk róla valamit. 1892. február 5.-én született Újverbászon. Mit ír erről a településről a világháló?
„Újverbász akkor létesült, amikor Óverbász lakói már nem bírták a nagy határral járó terheket, ezért 1783-ban határukból Paraszti-puszta egy részét és egész Feketityet új falu telepítésére átengedték, ezáltal keletkezett 1785-ben Óverbásztól nyugatra az új falu: Újverbász, mely németországi telepesekkel népesült be 1786-ban.  Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, egy ideig itt Újverbászon volt Perczel Mór hadseregének főhadiszállása is, és innen kezdte támadását Jellasics bán a Kishegyesen és környékén sátorozott magyar hadsereg ellen; itt székelt Beöthy Ödön királyi biztos is.
Újverbász pecsétje 1786-ból való, amely két mezőre osztva, felső részén szőlőtőt mutat két fürttel, az alsóban pedig hullámok között hal úszik”.
Az egykor Bácskában élő németség nagy részétől eltérően a verbászi svábok nem katolikusok, hanem evangélikus vagy metodista vallásúak voltak.  Breitwieser Pál is evangélikus volt.
Az internet egy másik Breitwieser nevét is őrzi.  A aradi vértanú – Leiningen-Westerburg Károly édesanyjáét. A főnemes édesapa első felesége halála után polgárlányt választott élettársául Eleonore Marie Breitwieser ( 1781-1841) személyében, aki 8 gyermeket szült férjének, 7.-ként a későbbi aradi vértanút, Károlyt. A hesseni nagyfejedelem Eleonore Breitwiesert nemesi sorba emelte. Vajon volt-e valami rokoni kapcsolat egykori kollegánk és Leiningen-Westerburg Károly édesanyja között?  - Nem tudom.
Ami ismert a 125 éve született egykori kollegánkról, hogy a pécsi Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1930. október 29-én.
1937. június 20-án iskolaorvosi és egészségtan tanári képesítéséről is kiállítottak egy oklevelet, illetve ugyanezen év októberében keltezték a fogorvosi szakképesítése dokumentumát.
Az egyetem elvégzése után az Általános Bábaképző Intézetben, Szekszárdon volt osztályos orvos.
1931-32-ben rövid ideig helyettes körorvosi feladatokat is ellátott. 1933-ban már a fővárosi Szent István Kórház sebészetén és gégészetén szerez pályájához tapasztalatot.
1933. szeptember 1 - 1934. október 1-ig a Szent László kórház alkalmazottja. Itt már a fogászaton dolgozott. Rövid időt töltött el még a Szent Imre Kórházban is.
A kevés dokumentum, ami megmaradt róla azt bizonyítja, hogy 1949. október 1-től lett Esztergomban a rendelőintézet fogászatának főorvosa. Ezelőtt a városban magánorvosi tevékenységet is folytatott az Esztergom és Vidékében megjelent hirdetése szerint a Szent Lőrincz utca 1. alatt. A hirdetésében magát korházi alorvosként szerepeltette.
A városi reáliskola évkönyvében 1939-ből az alábbi sorok olvashatóak::
Ifjúságunk egészségügye érdekében igen nagyfontosságú a hét év óta bevezetett iskolai fogápolás intézménye. Iskolánk minden tanulója rendszeres fogápolásban részesült. Tanulóink fogkezelését dr. Breitwieser Pál (I—III. oszt.) és dr. Biró Dezső (IV—VIII. oszt.) végezték kiváló szaktudással és lelkes ügybuzgalommal.
Breitwieser Pál 1903.ban vette feleségül Schiller Alice-t. László nevű fiúkról árulkodik egy dokumentum, aki 1939-ben született. Édesapja 1955-ben lett nyugdíjas és hagyta el a kórházat.
Kosztolányi verse jut eszembe és ezzel zárom rövid megemlékezésemet:
„Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt”.
Főhajtással az emléke előtt:

Osvai László dr.