90 ÉVES LENNE DR. KÁRPÁTHY LÁSZLÓ (1927-1989)

1977-ben ismerkedtem meg vele, amikor a Kórházba kerültem. Akkor Ő már 10 éve állt a szülészet élén. Fiatalos volt, szigorúságot, fegyelmezettséget sugárzott. Kimért volt és határozott. Emlékeimben nem maradt meg róla mosolygós kép.
Olyan tisztelettel néztem fel rá, ahogy egy poroszos iskolarendszerben felnőtt kezdő orvos nézhet a minden tudás letéteményesére a "főorvos"-ra.
 

Belgyógyászati szakvizsgámig nem sok kapcsolat volt közöttünk. Ezt követően azonban - évekig a nőgyógyászat konzilliáriusaként - többször megtapasztaltam lényegre törő, racionális kérdésfeltevését, a betegek érdekeit mindenkor előtérbe helyező, korrekt, kollegiális hozzáállását.
Azt a fajta orvosi képet, magatartást képviselte, ami ma már csak nyomaiban létezik, de sok évszázadon keresztül jellemezte az "orvost" és szerzett tekintélyt ennek a hivatásnak.
Pedig nem orvos famíliából származott. 1927. július 17-én született Várpalotán. Édesapja bányaintéző volt.
Várpalotáról Salgótarjánba került a család. Kárpáthy László középiskolai tanulmányait a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban fejezte be. 1945-ben érettségizett és egy rövid ideig a bányában is dolgozott.
Salgótarjánon kívül a család élt Brenbergbányán és Pilisszentivánon is.
1947-ben vették fel a Budapesti Orvostudományi Egyetemre és 1953-ban szerzett diplomát.
Végzés után a bajai Kórházba került. Ebben nyilván szerepe volt nagybátyának, Burg Etének is, aki a kórház igazgatója volt. 1958-ban tett sikeres szakvizsgát szülészet-nőgyógyászatból. 1961. augusztus 16-án vette feleségül Kiss Évát, aki 1 fiúgyermekkel ajándékozta meg.
1966. augusztus 6-án Esztergomban dr. Major György váratlanul elhunyt és halálával vezető nélkül maradt a nőgyógyászati osztály. Az akkori igazgató Lélek István ismerte Burg Etét és leutazott Bajára. Így került Esztergomba és lett az osztály vezetője Kárpáthy László.
Az osztály épületét 1902-ben emelték eredetileg igazgatói lakás céljaira. Gönczy Béla halála után az új igazgató Eggenhofer Béla alakíttatta át az épületet szülészetté, és teremtette meg ezzel Esztergomban az önálló szülészeti-nőgyógyászati ellátást. Az épület a háborúban bombatalálat érte, és bár 1946-ban újjáépítették, Kárpáthy László érkezésekor már meglehetősen szomorú képet mutatott. Az új főorvos közbejárására is, a megnövekedett feladatok miatt 1970-ben egy rövid szárnnyal toldották meg az épületet.
Térségünkben ezidőtájt egy másik nőgyógyászati osztály is működött Dorogon. Az egészségpolitika centralizációs elképzelése először a nőgyógyászat vonatkozásában valósult meg. Esztergomban új, modern szülészeti épületet emeltek, melyben a munka 1975. november 16-án indult meg. Ezzel egyidőben megszüntették a dorogi osztályt és átszervezték a környék nőgyógyászati ellátást. Kárpáthy László az új épületben Zámbori Jánossal, Köllő Klárával, Holba Sándorral, Laczkó Pállal és Karcsú Józseffel kezdte el a munkát. 96 ágyon fogadták a betegeket.
Kárpáthy Lászlónak legendás volt a rendszeretete, munkabírása. Már-már katonás fegyelmet követelt meg.
Nehezen lehetne megmondani, hány esztergomi lakos él ma városunkban, aki az Ő közreműködésével jött a világra.
Nem csak példájával tanított, hanem sok éven keresztül szerepet vállalt a nővérek oktatásában, képzésében is. Kevés szabadidejében szívesen vadászott. Ebben társa volt, barátja Russay György főorvos, a gégészet osztályvezetője.
Kárpáthy László számomra 1984-ben vált felejthetetlen személlyé. Ő segítette a világra első gyermekemet.
Egy szülőanya és egy apa sohasem felejti el ezeket az órákat, perceket és azt az orvost se, aki velük van ilyenkor.
Különös játéka a sorsnak, hogy 3 évvel később én voltam az ügyeletes, amikor Mátyus főorvos - az azóta már szintén elhunyt nagyszerű sebész - behozta a kórházba lakótársát infarctus gyanújával.
Mátyus Lajosnak - mint annyiszor - akkor is helyes volt a diagnózisa.
Néhány órával a beteg ellátása után kamrafibrilláció lépett fel. Soha el nem felejthető volt orvosi pályámon az a pillanat, amikor kezembe vettem a defebrillátor lapátjait.
Az Úr volt vele és velem.
Meglátogattam a lábadozás idején Balatonfüreden. Találkoztunk még néhányszor a tanáriban is, hisz újra tanított.
2 évet kapott még a sorstól. Második infarktusát már nem élte túl. Fia karjai közt halt meg.
Lehet, hogy nem volt a XX. század legnagyobb szülész-nőgyógyásza, lehet, hogy voltak hibái, esetleg bűnei, - mindezek már rég megbocsájtattak - de a Halottak Napján a lányom minden évben gyertyát gyújt Kárpáthy László szentgyörgymezői temetőben levő sírjánál.