LŐRINCZY REZSŐRE EMLÉKEZVE 2.

Lőrinczy Rezsőt, mint annyi más, Esztergom múltjából felsejlő eredeti és érdemdús személyiséget nem ismerjük! Tevékenységének minél jobb megismerését szolgálja, hogy a Szállási tanár úr által róla kialakított képet, ezúttal egy késő leszármazottja igyekszik árnyaltabbá, realisztikusabbá tenni. Őrömmel közöljük 2 folytatásban dr. Szendrei Róbert tanulmányát!
 

Nidermann János gyermeke, unokája,  leszármazója  volt, mások mellett :

Dr. Lőrinczy Rezső kórház alapító, igazgató városi  főorvos, Dr. Lőrinczy József Esztergom járási tiszti főorvos , 
Dr, Niedermann Gyula császári és királyi főtanácsos, 10 éven keresztül Magyarország első számú elmegyógyásza, a Lipótmezei Elmegyógyintézet ( OPNI) első szakmai igazgatója, második főigazgatója, a pszichiátria tudományának, emberséges, tudományos  megújítója, országszerte több pszichiátriai intézmény alapítója,  aki többek között tébolydáról ideg és elmegyógy intézetre nevezte át a Lipótmezőt.      
 Dr. Niedermann József Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek tanítványa Esztergom polgármestere, aljegyzője, városi rendőrkapitány.
Dr. Niedermann Pál ügyvéd, királyi tanácsos, főkáptalani ügyész.
A 7 nyelven beszélő Niedermann Ferenc, aki alapítója, igazgatósági tagja volt az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak.
A 4 nyelven tökéletesen beszélő Niedermann Julianna Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kiváló tanítványa, az Esztergomi érsekség és Esztergom Város tolmácsa.
Niedermann Károly az Esztergomi Érsekség és főkáptalan prímási felügyelője, gazdasági igazgatója.
Niedermann András esztergomi elismert, jeles gazda. (10,11,12,12/B,13,14)

Dr. Osvai László főorvos úrral közösen kerestük, a Niederman család felemelkedésének és tündöklésének titkait. Cherchez la femme, vélhetően,  Dr. Lőrinczy Rezső, Dr. Lőrinczy József és Dr. Lőrinczy Pál  nagyanyában  megtaláltam.   Niedermann János második felesége, akitől gyermekei származtak,  Argaur ( Orkaner) Anna volt.  Az Arguer,  Orkaner család, svájci, a Habsburg család ősi székhelyéről, Argauer kantonból származó patrícius família. A Svájcból betelepülő családnak, honosították köznemességét. Argauer, Orkaner György 1743. január 23-án tette le, az esztergomi polgáresküt és fizette meg a polgári díjat. Svájcból azért jött az akkor újraépülő királyi városba, Esztergomba, mert az akkori német, svájci öröklési rend szerint csak a legidősebb gyermek örökölt, sokadik gyermekként pedig vonzotta, a Mária Terézia (1740 -1780) által jelentősen támogatott Magyarországi letelepedés.

A család, legismertebb Esztergomi tagja Niederman Erzsébet unokatestvére, a nagy tekintélyű Argauer Máté (1784-1840) Esztergom Belvárosi plébános, Komáromi és Esztergom vármegyei főtáblabíró. Plébánosi tevékenysége egybe esik, Esztergom második egyházi aranykorával, amikor 1820-ben Rudnay Sándor bíboros hercegprímás, esztergomi érsek (1819-1831), 1543 után visszaköltözésével ténylegesen Esztergomba helyezi vissza az érseki széket.  Megkezdődik a Bazilika, Prímási Palota, Kerek templom építése.  Ekkor   Argauer Máté, az első számú plébánosa, az első számú magyar katolikus központnak. (15, 16, 17,)

Lőrinczy Pál és felesége Niedermann Erzsébet tanítatta gyermekeit. Rezső 1833-tól, József 1836-tól, az Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnáziumban tanult, a gimnáziumi értesítő tanúsága szerint mindketten kiváló eredménnyel.   A gimnáziumot 1696-ban a nagy mecénás, Széchényi György, prímás, esztergomi érsek alapította.  A jezsuiták, ferencesek, majd 1808-tól, a bencések működtették, magas szinten, 1948 – as kényszerű államosításig.
A gimnáziumban számos későbbi főpap, kiválóság, így Vaszary Kolos, Csernoch János, Serédi Jusztinián , prímások, esztergomi érsekek, bíborosok, illetve  Baross Gábor miniszter, tanítottak vagy tanultak. Az iskolát, elsősorban, az Esztergomi polgárjogot kapott családok, tehetséges, fiú gyermekei látogatták. (18,)

A gimnáziumi tanulmányokat követően Lőrinczy Rezső a Pesti Királyi Egyetem, Orvosi Karára került. Az orvosi egyetemen oktatási nyelve a latin, a német és a magyar volt. 1845 –ben végzett, diploma munkájának címe: „Orvostudori Értekezés a tüdőlobbról”. 
Lőrinczy József, elszánt fivére példáját követve szintén orvos lett, bátyjának egyik legjobb tanítványa, Orvosi értekezését a vörhenyről háládatos szívvel testvérének.  Rezsőnek ajánlja. Az egyetemen a Lőrinczy fivérek kollégája Semmelweis Ignác.  A két fivér kapcsolatában megmutatkozik Rezső dinamizmusa, gondoskodása, ami mindenkire átragad. Kiváló példakép és tanár, hiszen testvérei, unokatestvére követték élethivatását.   Munkásságát egyetlen cél vezérelte az Esztergomban megbetegedett emberek gyógyítása.

Hippokratészi esküjét, annyira komolyan vette, hogy ezen kívül semmi nem érdekelte mindent, még a magánéletét is ennek rendelte alá, és a gyógyítás feltételeinek megteremtéséért kész volt bármikor, bárkivel akár a mindenkori hatalommal vitába szállni, át tudott lépni magánérdekein, ha az a közérdekét szolgálta. Dr. Lőrinczy Rezsőt érdekes és igen értékes emberként, népszerű orvosként jellemzi, Dr. Pifkó Péter helytörténész. (19.) A Lőrinczy fivérek összetartottak, Rezsőnek volt egy álma, amit támogatott testvére, József:
 Esztergomban közfinanszírozott, olyan kórház legyen ahol tisztaság, rend uralkodik, a sebészi eszközöket fertőtlenítik, minden olyan kezelést alkalmaznak, ami lehet, hogy az akkori hivatalos orvoslásban nem elfogadott, de a betegnek nem árt, ezért segíthet.  Elszántsága fanatizmusa, iskolateremtő volt, Józsefet, és Pált féltestvérét, sőt unokaöccsét Niedermann Gyulát az orvosi, diplomáig segítette, de az elszánt orvost tisztelte Széchenyi téri lakásának szomszédja, az akkor még bencés gimnazista Baross Gábor, a későbbi vasminiszter.

Rezső 1845-től szülővárosában indította el orvosi praxisát. Precízen vezetett feljegyzései arról tanúskodnak, hogy sokan keresték fel korának népszerű és kedvelt orvosa volt. Tehetsége tudása elismeréseként, 1846-ban, 25 évesen a Királyi Helytartóság tiszteletbeli városi főorvossá nevezte ki. 

1848. március 18 –án alakult meg Esztergomban a forradalmi események hatására a nemzetőrség.  Esztergomi városi főorvosként, Dr. Lőrinczy Rezső felkelő nemzetőr lett, megválasztották a 4. század hadnagyává, (20) 1848. április 6-án, Dr. Lőrinczy József orvostudor Esztergom Szabad Királyi Városától önmagáról bizonyítványt kért, a forradalom kezdetén az elnök főbíró, a folyamodó Dr. Lőrinczy Józsefnek, kifogás nélküli, viseletéről bizonyítványt állított ki. (21) Dr. Lőrinczy Rezső nemzetőr felkelő főorvos –hadnagy, Dr. Lőrinczy József kifogástalan viselkedését az egyesített szabad királyi városi hivatal, igazolja, ezek után meglehetősen tévesek, elfogadhatatlanok, azok a megjegyzések, melyek azt állítják, hogy a 1848 –as forradalom és szabadságharc eseményeiben, az Esztergomban ténykedő orvosok között, nem merül fel a Lőrinczy fivérek neve, vagy az, hogy dicstelen lett volna a magatartásuk.   
 
Dr. Lőrinczy Rezső nemzetőr főorvos –hadnagy, orvosi naplójának 1848. szeptember 5 i bejegyzése történelmi jelentőségű: „ 4 és 5 óra között délután Gróf Széchényi István Minister a Gőzhajó kiálló hídjáról a Dunába ugrott, de szerencsésen kifogták. „ Az öngyilkosságot megkísérlő Széchenyit, a legnagyobb magyart, Dr. Lőrinczy Rezső részesítette első segélyben, adott számára elsődleges testi és lelki sebeket gyógyító kezelést. Komolyan vette orvosi esküjét, megőrizte az orvosi titkot, soha nem kérkedett azzal, hogy ki volt a páciense. Naplójában diagnosztikus, lakonikus tömörséggel pontosan feljegyezte az eseményt, majd esküjéhez híven, megőrizte betege orvosi titkát.

Érthetetlen Szállási Árpád azon felvetése, hogy később, miért nem kérkedett egykori betege a legnagyobb magyar, lelki, emberi sérültségével, öngyilkossági kísérletével. Nyilvánvalóan azért, mert ezzel is védte, óvta gyógyította, nemes betegét, igazi orvosként. Nem fecsegte ki a titkát, nem szolgáltatta, szállította az információt, és nem hozta azt nyilvánosságra, nem élt vissza, a történelmet formáló miniszter, elnök megszerzett bizalmával.  Azon felvetése pedig, hogy nem ismerte a legnagyobb magyart, a forradalmi kormány közlekedési miniszterét, Dr. Lőrinczy Rezső, városi főorvos, nemzetőr hadnagy, mert Széchényinek írta, pedig egyszerűen elképesztő tévedésről árulkodik. Fennmaradt, Orvosi Naplójában, valóban tett ékezetet Széchenyi István nevéhez, azt Széchényinek írta, ahogyan azt használta egykori esztergomi középiskolájának, a bencés gimnáziumnak alapítója, a szintén, a főnemesi családból származó, Széchényi György (1603-1695) esztergomi érsek. Tudvalevő, hogy a Széchenyiek ahányan vannak, annyiféleképpen írják nevüket. Széchenyi István édesapja, a szinté tekintélyes mecénás, fiától eltérően, Gróf Széchényi Ferencnek írta nevét, pontosan úgy, ahogyan Lőrinczy Rezső használta.  Az elsősegélyt adó Lőrinczy doktor pedig, nem tudta megtudakolni a fuldokló, elkeseredett Gróftól nevének pontos írását. (22)

Vácon a püspöki palota falán emléktábla őrzi, hogy Széchenyi István 1846-ban meglátogatta Nádasdy Ferencet, Vác akkori püspökét.  A városvezetés feladata lenne, hogy legalább emléktáblával őrizze, Gróf Széchenyi István miniszter, a legnagyobb magyar, esztergomi szerencsés megmenekülésének emlékét, amit az esztergomi Dr. Lőrinczy Rezső városi főorvosnak köszönhetünk.

Az 1846-ban városi főorvossá kinevezett Dr. Lőrinczy Rezső, az akkori Esztergomi kórháznak nevezett épületben, ami valójában „hajléktalanszálló” volt, elképesztő állapotokat talált. Röpiratában egész egyszerűen piszkos féreg fészekként jellemzi az ott látott higiéniás viszonyokat, piszkos, szakadozó pokrócokkal, különböző emberi nedvektől összekoszolt ingeket, lepedőket, fekvőhelyekkel. Az esztergomi polgári közösség messzire elkerülte a rendkívül alacsony szintű ellátást, nyújtó takarítatlan, rendetlen intézményt, inkább otthon kezeltették magukat betegség esetén az Esztergomban tevékenykedő orvosokkal, vagy aki tehette drága költségen Budára, Pestre ment kórházba.  A szegényházi ingyenes, vagy alacsony költségű ellátást csak azt vette igénybe, akinek nem tellett másra, nem volt saját otthona, így betegei nincstelen segédek, cselédek, utasok voltak.

1853-ban Dr. Lőrinczy Rezső főorvos, kórház igazgatói kinevezése mellett, alorvosával Dr . Csernó Jánossal  együtt fizetést kap Esztergom városától, Jagasich Sándor vármegyei főispáni helytartó utasítására. A főispáni utasítás nagyban támaszkodott a járási főorvos,  Dr. Lőrinczy József véleményére. Dr. Lőrinczy Rezső ettől kezdve nem ingyen, önkéntesként, jelentős magánpraxisa mellett végezte, munkáját, ahogy azt tette 1846-tól, hanem kinevezett igazgatóként. Munkájáéért 120 Ft. fizetést kapott. 

Kórházigazgatóként, egyetemi kollégája Dr. Semmelweis Ignác tanácsát elfogadva, rendet, megfelelő higiéniás viszonyokat  teremtett, a régi felügyelőt „ tisztátalansága „ miatt elbocsátotta és két másikat vett fel a helyébe. „Csak a kezelés legyen pontos és tiszta kézzel kezeltessék - vallotta röpiratában.  Fáradhatalanul küzdött, a megfelelő eszközök beszerzése érdekében. A  hajléktalan  és az egészségügyi ellátási kórházi funkciót szigorúan elkülönítette, még az élelmezését is elválasztotta, a szegényháznak és a kórháznak. A városhoz fordult többletfinanszírozásért, és mivel az intézmény alul finanszírozott volt, jelentős tartozást halmozott fel. Nem a fenntartó város, hanem saját orvosi lelkiismerete szavát követve, ha kellett követelve, több pénzt, méltó körülményeket igényelt.

Dr. Lőrinczy Rezső első igazgatása alatt, 1857. május 1 –től  a Helytartótanács, a  helyi kórházat, országos közintézetté nyílvánította. A közintézeti státusz megszerzése után beszélhetünk nyilvános, központilag elismert és finanszírozott Esztergomi Közkórházról. A közintézeti státusz megszerzése a két Lőrinczy fivér, és Dr. Lőrinczy József vármegyei, járási tisztifőorvos, apósának, Kitzinger Mihálynak Szent Tamás bírájának, Esztergom Vármegye Közgyűlési tagjának közös érdeme volt.

Kitzinger Mihály ősi, Sváb földről betelepülő német kőfaragó dinasztia tagja. Szent Tamás Község bírájaként, megújította, a Szent Tamási Községházat (mai Levéltár épülete), egyik kurátora volt az akkor alakult Szent Tamási elemi iskolának (jelenlegi Petőfi Iskola jogelődje), engedélyezte az Izraelita Hitközségnek iskola, majd Zsinagógaépítést. A Szent Tamáson vezette és összefogta az ott élő főleg német iparosok közösségét, akik a Bazilika és számos, az érseki székhelyhez köthető építkezések irányítói, vállalkozói voltak.

Kitzinger Mihály, amint az 1856-os Vasárnapi Újság, Bazilika felszentelésre írt különszáma megemlíti, Hild József irányítása alatt, kivitelezte a Bazilika építésének kőmunkálatait. Nagy tekintélyű vagyonos ember volt, a Buda utcában (Kossuth utca) bérházat épített, és mögötte a Hosszú soron (Simor János utca 21), házat épített leánya, Kitzinger Anna és veje Dr. Lőrinczy József és családja számára.  Dr. Lőrinczy József 35 évesen, 3 apró gyermeket maga után hagyva, a betegeitől megkapott kolerában, 1858-ban meghalt. Diagnosztikus tömörségű, mély fájdalomról, egyúttal orvosi fegyelemről tanúskodnak, Rezső orvosi naplójának, bejegyzései, aki súlyos beteg öccsét, ápolta, gyógyította: „Jóska öcsém, XII. hónap, kolera”.   
 
Rezső támogatása mellett, Kitzinger Mihály és felesége Wick Anna nevelték fel unokáikat, köztük Lőrinczy József virilista, városi hivatalnok ükapámat. Szépnagyapám, 1840 –es években készült házának tulajdonosa vagyok, itt, Dr. Lőrinczy József leszármazói élnek, immáron a 8. generáció óta. (23,24, 25, 26, 27)
 
Dr. Lőrinczy Rezső, 1859-ben az olasz hadjárat alkalmával kórházában 100 sebesültet gyógyított és ennek fejében a prímás, a káptalan és a város együttesen 3.600 forintnyi eszközt adományozott a kórház felszerelésre. 1861-ben a város a jelentős költségekre történő hivatkozással kezdeményezi a kórház, 1857-ben kiharcolt közkórházi státuszának megszűnését, városi vagy inkább magánkórházzá alakítását. 1861-ben Dr. Lőrinczy Rezső városi főorvos éles hangú röpiratban érvel az intézkedés kártékonysága ellen. 1862-ben mivel nem tudott megalkudni, a rosszabb feltételekkel és a  jelentős visszalépéssel, magánkórházat alapított. Intézményalapításra, a városi ipartestületek, a bányaigazgatóság, tekintélyes polgárok és saját orvos kollégái bíztatták.

 Magánkórházát, az Esztergomi Újság 1864 –es száma, csinosnak, tisztának jellemzi, a gyógyítás hatékonyságát pedig páratlannak. A fizetni képes, gyógyulni vágyó betegek, a Lőrinczy Kórházban kívántak gyógyulni.  A városi kórház, betegek hiányában, a megszűnés szélére került. 1865-ben Esztergom Városa elfogadja, Dr. Lőrinczy Rezső szakmai és pénzügyi feltételeit és Esztergom Város kezdeményezésére, Dr. Lőrinczy Rezső magánkórházának és az Esztergomi Városi Kórháznak  egyesüléseként létrejön, az újra közfinaszírozott, nyilvános Esztergom Szabad Királyi Városi Közkórház, a jelenleg is működő Vaszary Kolos   Kórház jogelődje. (28,29,30)

A méltatlanul elfeledett és háttérbe szorított, Dr. Lőrinczy Rezső munkásságát, egykori városi megbecsültségét, hűen tanúsítják, azok a sorok, amit 1865. augusztus 9-én az Esztergomi Újság a két kórház egyesülése kapcsán közölt:

„ El nem mulaszthatjuk, mint helybéli, mint vidéki olvasóinkkal közölni: Közkedvességű derék orvosunk, Lőrinczy Rezső úr, már több évet át virágzó magángyógyintézetét- ahol oly sok helybéli és vidéki embertársunk nyerte vissza elvesztett egészségét- a városi közkórházba beolvasztotta, ahol jelenleg, mint főorvos működik. Az orvostudor úr e nemes tettét, melynél fogva magán érdekét, a közös ügynek készséggel alárendelte, s így a közügy érdekében szép áldozatot hozott, jelentjük. Egyúttal köszönetet mondunk, a szenvedő emberiségnevében, városunk tanácsának, a tapintat teljes választásért, hogy Dr. Lőrinczy Rezső úrban, olyan egyént állított a kórház kormánya élére, akinek ezen téren több éven át szerzett szakértelme és lelkiismeretes buzgalma, a betegek ápolása, illetőleg gyógyítása körül, ezen intézetünknek, virágzó jövőt biztosít „ (31)

Az új közkórház első igazgatója, 1873. október 28-án, bekövetkezett haláláig, Dr. Lőrinczy Rezső, magyar királyi honvéd, Esztergom városi főorvos. (32 )Végrendeletében 332 tekintélyes könyvet hagyományoz, Esztergom városára, így egyik alapítója az Esztergom városi könyvtárnak.  Nem nősült meg, nem alapított családot, két házasságon kívüli kapcsolatából származó gyermekei korán meghaltak, lakása, a jelenlegi Széchenyi tér 13 –as számú házában volt.  (Egyetlen igazi szenvedélye, rögeszméje az Esztergomi magas szintű közkórház megalapítása, minden esztergomi beteg meggyógyítása volt.
A gyökerükig esztergomi polgár, orvos Lőrinczy fivérek, különösen,  Dr. Lőrinczy Rezső önfeláldozó munkájának köszönhetjük, hogy ma van Esztergomban közkórházunk, legalább annyit megérdemelnének, az előttünk járó elszánt gyógyítók, hogy méltó módon ápoljuk áldott emlékezetük.

 Jegyzetek:
 
1.Esztergom Belvárosi Plébánia Anyakönyve F. kötet 279. lap
2.Esztergom Belvárosi Plébánia Anyakönyve F. kötet 328.lap
3.Esztergom Belvárosi Plébánia Anyakönyve C. kötet 372. lap
4.Lőrinczy Pál végrendelete 1844. március 13., Törvénykezési Jegyzőkönyv 1840, 1448.sz.alatt
5. Esztergom Szabad királyi város Jegyzőkönyveinek Regisztrái 1735 -1741, 1914.(XVII.107)  
6. Esztergom Szabad királyi város Jegyzőkönyveinek Regisztrái1742-1748, 7,918,1245,1619
7.Esztergom Szabad királyi város Jegyzőkönyveinek Regisztrái 1749-1755, 108,312,390,439,477,792,1061,1625,1723,1730,1731,2483
8. A Szentábrahámi Lőrinczy család története
9.Lőrinczy János végrendelete 1757. II.12
10.A székely vármegyék nemesei, Lőrinczy György mérnök kutatásai
11.Esztergom,sz. Kir. Város Törvénykezési Jegyzőkönyv 1840 183. sz.
12. Esztergom Sz. Kir Város Törvénykezési Jegyzőkönyv 1840 348. szám
12/b Eperjessy István Esztergom Város 1777. évi felmérése, Esztergom Évlapjai ,1960. p. 68.
13. Dr. Osvai László ekor –lap közlése A Niedermann családról
14. Vértes Zoárd az Esztergomi temető sírlámpái mellől 103,104,109,189-200, 364-367
15.Nógrádi Jenő cikke Esztergom és Vidéke 1900
16.Lőrinczy Pál és Niderman Erzsébet házassága 1814.VI.18, Esztergom Belvárosi Plébánia Anyakönyve 489/B
17. Wikipédia Argauer Mátéról
18. Az Esztergomi Bencés Gimnázium értesítője, 1833,1834,1836,1837,1838
19. Pifkó Péter Történetek a királyi v árosról, Esztergomi Könyvtár 2015, p.129.
20. Körösi László Esztergom, Laskai Osvát Antikvárim, 2008, 89. oldal
21. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt,23., p.79
22.Dr. Szállási Árpád Szegényháztól a kórházig,
23. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt,4,.p.40
24. Vasárnapi Újság 1856,08.31
25.Sz, Kir, Esztergomvárosi Reáltanoda Értesítője p.8.
26. . Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt 79., p.211
27. Javak összeírása 1845-1846.évben 12, tétel Kitzinger Mihály tulajdona
28.Szabó Mária Az Esztergomi Kórház Történetéhez, A városi könyvtár Lőrinczy emlékeinek nyomában, Esztergom Évlapjai, 1983,  p. 357-374
29.Dr. Lőrinczy Rezső Az Esztergom Sz. Kir. Városi Kórház viszonyainak ismertetése, Esztergom, 1861
30.Dr.. Osvai László Kórházigazgatók Esztergomban 2017, p.2-7
31.Esztergomi Újság 1865. 08.09.
32. Dr. Lőrinczy Rezső m.kir. honvéd és Esztergom kir. városi főorvosnak gyászjelentése