Esztergom

LŐRINCZY REZSŐRE EMLÉKEZVE 2.

Lőrinczy Rezsőt, mint annyi más, Esztergom múltjából felsejlő eredeti és érdemdús személyiséget nem ismerjük! Tevékenységének minél jobb megismerését szolgálja, hogy a Szállási tanár úr által róla kialakított képet, ezúttal egy késő leszármazottja igyekszik árnyaltabbá, realisztikusabbá tenni. Őrömmel közöljük 2 folytatásban dr. Szendrei Róbert tanulmányát!
 

MIRŐL ÍRT AZ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 100 ÉVVEL EZELÖTT?

A Nagy Háború a vége felé közeledett. Nem hadszíntéri tudósításokat, vagy vezércikkeket idézünk most, hanem ízelítőt adunk arról, milyen színes híreket olvashattak az esztergomiak újságukban 100 évvel ezelőtt, 1917. Július 8-án:
 

A SZENT JOBB ESZTERGOMBAN

1938. május 31-én, azaz a 79 évvel ezelőtti napon a Szent Jobb első állomására, Esztergomba érkezett.
Darányi miniszterelnök újévi szózatában a Szent István-év jegyében köszöntötte az országot.
1938 tavasza a 34. eucharisztikus világkongresszus buzgó előkészületeinek jegyében telt.
A katolikus egyház kiemelkedő eseménye május 25-én nyílt meg Budapesten.
 

A VÁROSI KÓRHÁZ

1887-ben már világosan látszott, hogy az addigi esztergomi közkórház már nem fogja tudni ellátni az egyre nagyobb számban jelentkező betegeket. Új kórház építésének a szükségességét többen vitatták. Különböző vélemények, ötletek merültek fel. Ezek közül az egyik, amiről az Esztergom és Vidéke írt  130 évvel ezelőtt:
 

ISMÉT ODAÍTÉLTÉK A GÖNCZY BÉLA-DÍJAT

„Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 696/2016.(XII.8.) önkormányzati határozatával a városi kitüntetések adományozásáról szóló 47/2005. (XI. 9.) esztergomi ör. rendelet 18. §-a alapján 2016. évben Dr. Gönczy Béla-díj az „Esztergomi Gyógyításért” kitüntetést adományoz megosztva dr. Hermann Károly és dr. Pátkai István részére.”

 

KONSTANTINÁPOLYI VENDÉG

Esztergomhoz kapcsolódó kis poszt következik. A Szombat 2017. januári számában bukkantam egy cikkre A második törökországi orvosnő címen. Hősnője, Frisch Amália doktornő 1882-ben Edirnében született. Az érettségi után a női orvosképzés Mekkájának számító Bernben kezdte meg orvosi tanulmányait.

 

125 ÉVE FOGLALTA EL AZ ÉRSEKI SZÉKET VASZARY KOLOS

Ez alkalomból Dr. Hegedűs Andrásnak a Prímási Levéltár igazgatójának, a Kolos füzetek számára írt dolgozatának egy részletét közöljük le, mely „Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek” címmel jelent meg.
 

„ESZTREGOM DICSŐSÉGE”

Fura játéka a sorsnak, hogy 2017. január 1-jével megszűnt,  az az intézmény amelyet  2012-ben hoztak létre Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ néven . Nem célom az Forster Központ tevékenységét elemezni. Kevesen tudják, hogy  Forster Gyula Esztergomban született 1846. december 21-én 100 évvel ezelőtt, 1917 januárjában az Esztergom és Vidéke így köszöntötte 70. születésnapján.
 

EGY LEGENDÁS ESZTERGOMI ÚJSÁGÍRÓ HISTÓRIÁJA

Az egykor Hídlap helytörténeti rovatában archivált írás 2009-ben, Wencz Balázs levéltáros segítségével Esztergom legendás újságírójának Vécs Ottónak életét mutatta be. Ezt idézem most fel!
 

„ESZTERGOM TRAGÉDIÁJA”

A fenti, nem éppen hízelgő cím Vécs Ottó egykor esztergomi újságírónak az 1930-ban megjelent könyvecskéjéből lett kölcsönözve. Azért került idézőjelbe. Aki abba belelapoz, szinte káprázik a szeme, mert a tartalma igencsak ismerős. Alig hiszi, hogy nem a közelmúltban került ki valamelyik helyi nyomdából. Tehát e téren sincs új a nap alatt.

 

Tartalom átvétel