Hippokratész és esküje

Az időszámításunk előtti ötödik században a periklészi aranykor a medicinának is
kinevelte az első és mindmáig legtöbbet idézett klasszikusát. A dátum-cezúra megjelölésében azért használjuk ezt a  „profán” változatot, mert figyelembe kell vennünk, hogy az emberiség többsége / kínaiak, mohamedánok, buddhisták, stb. / nem tartozik a Krisztus-hívők amúgy sem növekvő táborába.

A hellén szellemiség előbb említett évtizedeit a névadó államférfié mellett olyan óriások fémjelzik, mint az irodalomban Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, a bölcseletben Szókratész és Platón, a szobrászatban Phediász, a természetismeretben Empedoklész és Demokritosz / az atom-fogalom első alkalmazója / a történetírásban Thukydidész, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Kortársuk Hippokratész, a kisázsiai partvidéken fekvő Kosz sziget szülötte, akit méltán nevezünk az orvostudomány atyjának. Életműve megítélésében kísérteties a hasonlatosság a Homéroszéhoz. A másfélszáz évvel később rögzített Corpus Hippokraticum / Hippokratészi Gyűjtemény, amely főleg latin nyelven vált ismertté / a szakemberek szerint sem egy ember műve. Egységessé teszi azonban a tapasztalatokra, megfigyelésekre támaszkodó zseniális szellemisége, aforizmái, valamint máig mérvadóan magas erkölcsisége. A Hippokratészi Gyűjtemény 52 írását 72 könyvben hagyta ránk a világhódító Nagy Sándor által alapított alexandriai iskola, a Nílus deltájában. Így tehát a jón dialektusban írásba foglalt kollekció valószínűleg csapatmunka. Mérvadó orvostörténészek Hippokratész művének tartják stílusjegyei alapján „ A prognózisok könyvét” / Prognosztikon /, amelyben ma is megszívlelendő tanácsokat találhat a gyakorló orvos. Az alhasi tapintásban egyértelműen jelzi, hogy a jobboldali feszülés és fájdalom a veszélyesebb. Több mint kettő évezreddel Fitz és Mac Burney előtt, az appendicitis diagnózisához hozzájárulva.
A lázak szakszerű leírásából a fertőző betegségek jelentős része rekonstruálható. Máig használatos a “ facies hippokratica”, mint halálhírnök “ az előrelátás tudományában.”
A testnedvek megfigyelése mintaszerű, miként a belőlük levont következtetések.
Az “ Epidémiák Könyve” közegészségügyi és megelőzési remeklés. A betegség, a beteg és az orvos háromszögében ez utóbbi a mesterség szolgája, a betegnek pedig az orvossal együtt kell szembeszállni a bajjal. Vagy azt megelőzni.
A csonttörésekről szóló fejezet jelzi, az európai medicina aszkepiádja milyen otthonosan mozgott a chirurgia terén is. Az un. mitra hippokratica ma sem ismeretlen a fejsebek kötözésénél. Szinte minden szakma megtalálhatja e remek gyűjteményben a maga eredetét. A néhány idézet csak ízelítőt adhat egy zseniális orvos elméleti és gyakorlati tárházából. Hippokratész spiritusza mégis a sokat idézett aforizmáiban, mindenek előtt pedig a róla elnevezett és tőle eredeztetett esküben él napjainkig. Szószerinti szövege a következő:

„ Esküszöm Apollonra, Aszkléppioszra, Hügieára, Panakeiára, az összes istenre és istennőre, őket hívva tanúul, hogy erőmhöz és belátásomhoz mérten teljesíteni fogom eskümet és alábbi kötelezettségemet.
Az orvostudományban a mesteremet ugyanolyan tiszteletben részesítem majd, mint szüleimet: fiait saját fivéreimnek fogom tekinteni, és ha ők is elakarják sajátítani az orvostudományt, fizetség és szerződés nélkül megtanítom majd nekik.
Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és minden más felvilágosítást ismertessem fiaimmal és mesterem gyerekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket szerződés és az orvosi törvény alapján eskü kötelez, de / rajtuk kívül / senki mással nem.
Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek hasznára kamatoztatom majd erőm és belátásom szerint, megóvva őket a bajtól és a kártevéstől.
Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is: sőt még csak ilyen tanácsot sem adok neki. Hasonlóképp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó méhgyűrűt.
Tisztán és szeplőtlenül fogom eltölteni életemet, gyakorolni mesterségemet. Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is, az ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek.
Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegnek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől, főleg attól, hogy visszaélést kövessek el nők vagy férfiak testén, legyen szó akár szabadról, akár rabszolgáról.
Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt mint titkot őrzöm.
Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesüljek minden ember részéről: ha viszont fogadalmamat megsértem és hamisan esküszöm, akkor az ellenkező sors jusson nekem osztályrészül.”

Abban egyetértenek az orvostörténészek, hogy az eskü egy szűkebb szakmai kör számára készült, valamint elterjesztésében nagy szerepet játszott a korai kereszténység.
Igaz ugyan, hogy meghagyták benne az antik istenekre való hivatkozást, viszont betoldották a szigorú abortusz-tilalmat, valamit a szuicidium-ellenességet, amelynek nyomait nem találjuk a klasszikus hellén medicinában. Lásd Szókratész méregpoharát!

A Jézus-követő orvosok hamar felismerték magasrendű erkölcsiségét, ezért némi módosítással az orvoslás zsinórmértékévé tették.
Ami az orvosképzési utalást illeti, akkor még nem létezett mai értelemben egyetem, ezért a mesterség-hivatás apáról fiúra, mesterről tanítványra szállt.
Friss diplomások ma is a hippokratészi szellemre tesznek fogadalmat. Jó lenne mintegy Hiszekegy-ként minden rendelőben kifüggesztve látni.
Az isteni Mester szép szakállas portréjával együtt, aki időtlenül figyel bennünket közel 2500 esztendő távlatából.

Szállási Árpád
1995. május 10.