"Ha minden ésszerû lenne a földön, akkor nem is történne semmi.Ha minden ésszerû lenne a földön, akkor nem is történne semmi.Dosztojevszkij"
Dosztojevszkij
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
Nem a kövek, falak, hanem az elszánt emberek képesek megvédeni a várost, lelkesítette népét Dobó István Egerben. Ez persze csak nagyjából igaz. Legjobb, ha mindketten, vagyis a falak és a védők is város oltalmára kelnek. Így is lett 1526. szeptember 11.-én Esztergomban.
Életének 71. évében hosszantartó betegség után elhunyt dr. Kolumbán György jogász, aki Szontagh Csaba igazgatása alatt a kórház jogtanácsosi feladatait is ellátta. Így a Vaszary Kolos Kórházban is illő róla megemlékezni!
Életének 89. évében elhunyt dr. Halmai Ottó, a Vaszary Kolos Kórház egykori szemész osztályvezetője. Nyugdíjba vonulásakor és 80. születésnapja alkalmából is hosszan beszélgettünk. Egyedüli interjúalanyom volt, aki jelentősen átíratta a magnószalagon elhangzottakat. Hangját és egyéb gondolatait őrizze tovább a szalag, de esztergomi életútjával ismerkedjen meg az érdeklődő. Számára pedig legyen könnyű a föld!
Nyáron még hetvenedik születésnapjára írtam köszöntőt, s bár tudtam, hogy beteg, halálhírét mégsem tudom elfogadni. Hihetetlen, hogy egy ember, aki mindig makacs akaratossággal valósította meg, amit eltökélt – nincs többé.
A III. Vaszary Napon Magyar László András orvostörténész is méltatta prof. dr. Szállási Árpád életművét, munkásságát. Az alábbiakban az ő megemlékezését idézzük
Haynal Imrét (1892–1979) a családomhoz kötődő drága barátok egyik legbecsesebb tagjaként ismertem meg már gyerekként, s ez a rangja sosem változott. A legendáriumunkban nem csupán páratlanul nagy tudású orvosként, hanem apám életre szóló barátjaként is szerepel. „A prof” nem csupán számomra minden idők legnagyobb magyar szívspecialistája, aki „biztosan Nobel-díjas, ha nem ezen a Magyarországon él és gyógyít”. 
20 évvel ezelőtt a Kór-Lapban Szállási Árpád Illyés Gyulára emlékezett. Mint szerkesztő néhány kritikai észrevételt is kaptam ezért az írásért. Ma Illyés Gyuláról mélyen hallgatunk, legfeljebb egyetlen versét idézzük a zsarnokságról. Pedig Illyés Gyula a XX. század magyar irodalmának, költészetének megkerülhetetlen alakja volt.
„Születtem pedig, hajh, 1877. november hó 22-ik napján. Szilágy megye Érdmindszent községében, a régi Közép-Szolnok vármegyének Szatmárral határos érmelléki kis falujában.” A magyar költészet egyik legnagyobb alakjának 135. születésnapján most mégis egy novellájával adózunk a hallhatatlan költő emlékének
Kevesen lehetnek már Esztergom és környékén, akik emlékezhetnek 2 kollegára. Lassan eltűnnek ők a feledés homályában. Adjunk nekik még egy kis időt, ezzel az emlékezéssel.
IN MEMÓRIAM AUENBRUGGER /1722-1809/ 