ESZTERGOM KÖLTSÉGVETÉSE 2010-BEN

Minden évben, a Parlament által elfogadott egyik legfontosabb törvény az ország költségvetéséről rendelkezik. Ez határozza meg ugyanis hazánk életét, működését. Ez a törvény határozza meg valamennyi településünk pénzügyi lehetőségeit is.

Az ország 2010-es költségvetése ismeretesen rendkívül labilis lábakon áll. Nagy a valószínűsége annak, hogy a választások után új törvényre lesz szükség.
Az önkormányzatoktól történt 120 milliárdos elvonás óriási problémákat vett fel a magyar települések 2010-es életében.

Nincs ez másként Esztergomban sem. Nem célom Szent István városának teljes költségvetését górcső alá venni.
Néhány általános adat közlése után, az egészségügyi és a szociális kiadások ismertetésére szorítkozok.

Az esztergomi költségvetés teljesítésének biztonságát nagymértékben befolyásolhatja a „Gyurcsány- Bajnai” kormány által elfogadott keretszámok teljesíthetősége is.
Az esztergomi Képviselő-testület mindenesetre havonta kívánja ellenőrizni a számok alakulását, csak minimális bérfejlesztést engedélyezett, és mindennemű bérmaradvány elvonásáról döntött.
Csepp a tengerben, de üzenet jellege van, hogy a képviselők díjazásának megfelezéséről is határozatot hozott.

Esztergom 2010-es költségvetésében a bevételek és kiadások egyenlege közel 20 milliárd forint, annak ellenére, hogy 2009-ben „mintegy 2,5 milliárdos bevételkiesést kellett elkönyvelnie a városnak.

2010-ben a 2 legfontosabb beruházás lesz: a Déli Kanonoksor – volt Medicor épület – felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása 1,3 milliárd forintért, és a Tesco mellett épülő buszpályaudvar épületére fordítandó 400 millió forint.
A Szent Miklós Alap 501 milliós tételként szerepel a sorok között.

Közjóléti feladatokra fordítandó összeg az előző évihez viszonyítva 102,9%-ra nőtt.
Ezen belül rendszeres szociális ellátásra 45 millió, eseti szociális ellátásra 148 milliót költhetünk. Az egyéb szociális feladatokra 101 millió áll majd rendelkezésre.

Nem csökkent a temetési segélyekre fordítható összeg, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyógyszertámogatás és az Idősek Napjára fordítható pénzösszeg sem. Nőtt viszont a méltányossági közgyógyellátási igazolvány térítési díja, és az átmeneti szociális segélyekre is többet költünk 2010-ben.

Az általános és középiskolákban 10 millió forintért ihatnak tejet a tanulók.
Fásításra 20, játszóterek kialakítására közel 30 millió forintot fordíthatunk.
Az Aprófalva Bölcsőde bővítésére - győztes pályázat esetén – a költségvetésben 11 millió áll.
A HPV elleni védőoltásra szánt összeget sem csökkentette a város, és 12 millió forintot tervezett rá.

Kifizeti a város a Vaszary Kolos Kórház magántőkés ingatlanfejlesztés támogatásának áthúzódó részét 94 millió forinttal.
A költségvetés tárgyalásakor Knapp János Pál alpolgármester így nyilatkozott: közel „300 milliónk megy el a Vaszary Kolos Kórházra, mert november óta megint csökkentette az MSZP-kormány az egészségügy finanszírozását.”

A sportorvosi tevékenység támogatására közel 1 milliót fordítunk.
Az alapítványok támogatását jelentősen csökkenteni kényszerült Esztergom, de a Bánomi Játszótér vagy a Peter Cerny Alapítvány segítése változatlanul megtörténik.

Szintén csepp a tengerben, de annak is üzenet jellege van, hogy a 2010-ben esedékes Gönczy Béla díj pénzügyi fedezete is bennmaradt a költségvetésben, mellyel a város az esztergomi orvosok megbecsülését szeretné jelezni.

Hosszan lehetne még kalandozni a költségvetés számoszlopai között, melyet így foglalt össze az alpolgármester úr:
„Igen, Esztergom idei költségvetése az országot a rossz kormányzás miatt sújtó válság okán törékeny, az aprólékosan kiszámolt tervezés miatt feszes. A város gazdálkodásának működtetése roppant precíz további tervezést és végrehajtást igényel.”

A Közjóléti Bizottság elnökeként annyit tennék hozzá, hogy a rendkívül nehéz helyzetben Esztergom nem a sokévtizedes megoldást követte: nem vont el lényeges összegeket az egészségügytől, és a szociális szférától, vagyis kiállt az itt dolgozók, és az ezen a területen ellátásra szorulók mellett.

Osvai László dr.