HÍRLEVÉL A FÜLÖP-SZIGETEKRŐL [1] 2.

Akik figyelemmel kísérik dr. Pátkai István főorvos úr írásait a világ különböző helyeiről, most is rendkívül érdekes beszámolót olvashatnak a Fülöp-szigetekről. A főorvos úr tudósítását 3 részletben közöljük:

 

Földrajzi, történelmi ismeretek a Fülöp - Szigetekről
 
Az elemi és a középiskolás tananyagban nem sokat tanultunk erről a távoli országról. Emlékszem, hogy Fülöp Árokról beszéltek a földrajzórán, - izgalmas volt, hogy itt a legmélyebb a tenger, több mint 11 km. A nyolcvanas években a hírekben lehetett hallani Marcos diktátorról és a háborús filmeken láthattuk a második világháború csendes- óceáni csatáit.
  Manilába érkezik a külföldi utazó. Messze a Távol - Keleten, a Csendes Óceán partja vagyunk. A Fülöp Szigeteken Fülöp - Tengernek nevezik a Csendes Óceán nyugati kiterjedését. Európából több mint 10000 km.  - negyed földkerekség választ el. Bölcsen dönt, aki arab taraságokkal repül. Olcsóbb a KLM, British, Singapore és Thai járatoknál és jó megszakítani az utat Dohában, Dubaiban vagy Kuvaitban átszállással, nem kell egyfolytában végigülni a Londonból, vagy Amsterdamból az egyébként 14 - 16 órás utat.
 Dohában a reptéren mar úgy érzi az ember, hogy közel került a Fülöp - Szigetekhez, sok a filippínó. Rengetegen dolgoznak a gazdag közel - keleti országban, mint vendégmunkások, az arab gépeken is sokan szolgálnak. A dohai felszállás után a légi kísérők leteszik az arab kendőt és sapkát és filippínókká változnak. Ezt láttam, amikor az Emirátusokkal vagy a Qatar járatokkal utaztam. Az utaztatóim Budapest - London - Manila útvonalon, Londonig a British Airways majd a Fülöp szigetek járatára váltottak jegyet. Ebbe nem szólhattam bele, de nagyon nyűgös a 14 - 15 órás London - Manila út a Fülöp - Szigetek járatán és ráadásul Londonban ki kell pakolni a csomagokat, mert úgymond nem ugyanazzal a járattal mentem tovább. Tulajdonkeppen apró bosszúságok ezek a tapasztalt utazónak, akik közé én is tartozom, de meglepetések folyton érik az embert.
Legalább 10 millió filippínó, a lakosság 10 %-a vállal munkát külföldön. A Fülöp - szigetiek az indiaiak, kínaiak után a legnépesebb diaszpóra a világon. Az ország jövedelmének jelentős részét a külföldön dolgozó vendégmunkásaik hozzák, küldik haza. Legkeresettebbek a szolgáltató ágazatokban, nemcsak kiváló háztartási alkalmazottak, gyermekfelvigyázók, fogyatékkal élők gondozói, hanem pilóták, tengerészek, mérnökök, nővérek, különféle területeken dolgozó szakmunkások, folyamatosan emigrálnak a fejlett, munkalehetőségeket ajánló országokba. A filippínó nővérek annyira kelendők, hogy orvosok átképzik magukat, és mint nővérek pályáznak külföldre. A képzés jó színvonalú, és persze az angol nyelv nagy előny. Szerte a közel – keleten, különösen Izraelben dolgoznak sokan. A Fülöp - Szigeteket speciális kapcsolatok fűzik Izraelhez. A II. világháború zsidóüldözése alatt a Fülöp - Szigetek menedéket ajánlott a menekülésre kényszerült zsidóknak. Itt ismerték el először Izrael állam létezését. Amikor az izraeliek a filippínókkal találkoznak, még hozzáteszik,  - ráadásul mi gondozzuk a gyermekeiteket es az öregjeiteket. “Kell ennél erősebb bizonyság a barátságunk hiteléhez?”
 A Fülöp - Szigetek a Csendes Óceán nyugati medencéjében, az egyenlítőtől északra tálalható.  7107 sziget, Magyarországhoz képest több mint háromszoros területet foglal el, észak - déli irányban 1900 km hosszan és kelet - nyugati irányban 1110 km szélesen a szigetek között jelentős tenger is tartozik hozzá. A Csendes Óceán felé a Fülöp Tenger határolja, néhány száz kilométerre, északra Tajvan, nyugatra a Dél - Kínai Tengeren túl Vietnám és délen Malajzia, Indonézia és messze dél-keleten a pápuák nagy szigete helyezkedik el. Az északi legnagyobb sziget a Luzon, délen Mindanao hazánkhoz hasonló kiterjedésű és a közöttük levő Visaya - szigetek kisebbek. A szigetek hegyesek, Mindanao-n van az ország legmagasabb csúcsa, a Mount Apo, 2,954 méter magas. Az erdők sokfelé pusztulnak, a kókuszpálma gyökerei nem tartják a talajt, katasztrofális áradásokban, földcsuszamlásoknál sodródnak a fák és mindent letarolnak. Néhány geológus szerint a klímaváltozás miatt 1980 óta intenzívebb a vulkánok működése és gyakoribbak a földrengések is. Naponta legalább 20 földrengés van a szigeteken. Ezek jelentős részben nem érezhetők, de nem ritkák a katasztrófát okozó földrengések, a legutóbb 1990-ben volt ilyen az északi Luzon szigeten. Évenként 15-20 tájfun vonul át a szigeteken.
Emberrablások, túszejtések inkább az ország déli szigetén, Mindanau - ban es elvetve más területeken, itt is, ahol humanitárius missziós tevékenységünk folyik, előfordulnak.  Ha a külföldi egyedül utazgat, megesik, hogy az ivóvízbe, üdítőitalokba kevert altatószerekkel elaltatják, majd kirabolják. „Ativán" t, vagy más néven „lorazepam" altatószert használnak a „gang" - ek. Cseh szemész barátunk esett áldozatul egy vidéki utazása során, alkalmi barátságban üdítőt fogyasztottak a buszon,  elaludt, majd kifosztva egy rendőrségi állomáson találta magát.
Az ország lakossága 80 – 100 millió. Manila, a főváros népessége 18 millió. Szép a nemzeti lobogó. A sárga nap nyolc sugara a spanyol uralom alatti nyolc tartományt, a három arany csillag a három nagy szigetcsoportot jelenti (Luzon, Visayas és Mindanao). A középen a háromszög fehér – az egyenlőséget, egységet fejezi ki. A békét és igazságosságot a zászló felső csíkja, a kék szín, - az alsó piros sáv, - a bátorságot reprezentálja. Békében a kék szín van felül, de háborúban a piros kerül a lobogó tetejére. Változik a zászló a helyzetnek megfelelően.
Nem írok külön a csodálatos növény és állatvilágról, leginkább Ugandára emlékeztet a változatos trópusi környezet. Hihetetlennek, hogy a világ trópusi halexportjának 80%-a innen származik.
Amerikai típusú alkotmányos demokráciában az elnököt és a helyettesét hat évre választják,- a kongresszus kormányoz 24 szenátorral és (felsőház) 250 képviselővel (alsó ház), akik nagyobb részben szabad választással jutnak pozícióba. Elméletileg a különböző kisebbségek, nők és a szegények is képviselve vannak. Az ország 77 tartományát, kormányzók igazgatják a csúcson a kormány alatta a régiók és lefelé kisebb közigazgatási egységek provinciák - tartományok, kerületek, falvak szerint. Súlyos korrupció, nagy hadikiadások, komplikált adminisztráció lehet többek között a felelős azért, hogy a Fülöp Szigetek, ami a második világháború után a távol - kelet legígéretesebb országai közé tartozott, érdekes módon Burmával együtt, mára sereghajtó, szegény országok közé sorolható.
 1900 után az amerikai oktatási rendszert vezették be.  Az angol mellett a tagalog helyi nyelv, de számos kisebbség hasonlóan fejlett nyelvet beszél (warai, cebuani tobbek között)A tagalóg nem vált általánossá. Egyes szakértők szerint jobb lett volna a spanyolt és angolt parallel tanítani és ezekbe a nagy nyugati nyelvekbe illeszkedtek volna a régiók 87 kisebb nyelvjárással A népesség 90%-a írástudó, de a szegényebb csoportokból csak 10 % végzi el az amerikai rendszerű középiskolát.
Legalább 70 ezerre tehető a gyermek prostituáltak száma, és ebben a szomorú statisztikában csak az USA, India és Tájföld előzi meg a Fülöp Szigeteket. A katolikus megújulási mozgalmak, a nem-katolikusoknak legalább 350 csoportja (a lakóság 10 %-a) a hitélet szintes forgataga, - vibráló, gazdag vallási es kulturális élet.
Az intenzív helyi utazások, fesztiválok miatt a karácsonyi és húsvéti időszak nem mindig szerencsés turista időszak. A tájfunos szezon vége felé, novemberben, még sok esővel kellemes az idő. Kevés ilyenkor a tájfun, de hal előfordul, az extrém súlyos lehet. Könnyű, nyári viselet, minden formalitás nélkül ajánlható.
Peso, a helyi pénz, a kisebb egység a centavos, jelenleg 1 Peso 4 Forintot ér. Az ország kissé drágább, mint pl. Tájföld vagy Indonézia, de még mindig olcsónak számit a nyugati turisták számára. A londoni – GMT – időhöz képest nyolc órával előrébb járunk, így igazítjuk át az óránkat az érkezéskor.
Általában egy hasmenéssel megússzák a turisták. Salátát, mosatlan gyümölcsöt nem szabad kint fogyasztani, a JolliBee különlegesen fűszerezett rántott csirke ízletes hal - különlegességek gasztronómiai kalandokra csábítanak. Az ország „Bird flu free", „Madár influenza mentes” – büszkén hirdetik a reptéren. Csapvizet nem szabad inni, hitelesen palackozott vizet és üdítőket mindenhol lehet kapni. Inni kell sokat, akkor is ha nem szomjas az ember és csínján kell bánni a napsugárral és szúnyogok ellen is érdemes riasztókat használni, így a dengue lázat megelőzhetjük.
Földrajzi érdeklődésűek figyelmébe ajánlom a dátumvonalat, itt van nem messze kelet felé! A földrajztudósok 1884-ben állapodtak meg és önkényesen ide tették, International Date Line-nak nevezik.
A portugál születésű spanyol Magellán volt az első európai, aki a középső Visaya szigetcsoporthoz tartozó Samar szigetre érkezett, naplója szerint 1521. március 16-án hajnalban - valójában itt már március 17-e volt.  A klasszikus napló feljegyzését megváltoztatták és a filippínó iskolások földrajzkönyvében Magellán partraszállása március 17-i dátummal szerepel. Szó esik erről az érdekességről Verne „Nyolcvan nap alatt a föld körül” fantasztikus regényben is. Magellán, aki körülhajózta a földet, aki túlélt egy matrózlázadást és számos megegyezést kötött a törzsi vezetőkkel a Cebuval szomszédos Mactan szigeten lelte halálát. Lapu- Lapu, a mactáni törzsfőnök félelmetes harcosokkal Magellánt visszaszorította a hajójára, - lándzsáktól és mérgezett nyilaktól sebesülten belehalt sérüléseibe.
Később a portugálok érték el a szigeteket, de végülis a spanyolok gyarmatosították. Évek múlva Magellán utazását követően jelentős flottával érkeztek és a Luzon sziget déli részén, a már említett Legaspi - ban kötöttek ki, a hajóhad kapitányáról Miguel Lopez Legaspi - ról nevezték el a helyet ahol partra szálltak és 1565-ben a helyi főnökkel, Tupas-szal egyességet kötöttek, 1565-ben, a ma is működő festői szépségű Mayon vulkán lábánál.
A spanyol hódítás előtt is éltek itt népek, Palawán szigeten 22 ezer éves prehistorikus leleteket találtak. Híres a háromezer éves cseréplelet, amely két alakot ábrázol, csónakkal eveznek a túlvilág felé. Az őslakók kiváló hajós népek voltak, „balangay” – nak nevezett vitorlásaikon a sok sziget különféle népei kapcsolatban álltak egymással. Érdekes feltételezés szerint 200 ezer évvel ezelőtt a szigetek egymással, az ázsiai és az ausztrál kontinenssel is kapcsolatban voltak és még ebben az ősidőkben negroid népek keveredtek a döntően maláj népek közé. Göndörhajú (papua) és sötétbőrű csoportok élnek Panaz, Guimaras, Negros és Masbate szigeteken.
Indonézia felől hozták a mezőgazdasági kultúrát és feltehető, hogy Krisztus születése körül már virágzott a teraszos rizstermesztés Luzon sziget északi részén. Az ősi Kínával is voltak kapcsolatok, már a második században kínai kereskedők jártak itt és 982-től rendszeresen látogattak az általuk Ma-i-nak nevezett szigetekre, majd indiai, borneói, szumátrai és jávai valamint tájföldi és japán kereskedők hajóztak erre rendszeresen. Békés kereskedés időszaka volt ez, mely a spanyol hódításig tartott. Valószínűleg azért lehetetett viszonylag békés, mert a törzsi vezetők jó diplomaták voltak, pl. rendszeresen tisztelgő látogatást tettek a kínai császárnál. Ügyes diplomáciának is köszönhető, hogy az egyébként nagy kereskedő hatalmak nem foglalták el a szigeteket, önállóságukat a spanyol hódításig, de sok vonatkozásban utána is megőrizték.
A spanyolok I. Károly király fiáról-Fülöpről nevezték el az új birtokot, így lett ez Fülöp - Szigetek.
Az agresszív spanyol hódítás a korábbi civilizációt szinte elsöpörte. Csupán a távoli Palawán és Mindoro szigeteken maradt meg a bambusznádakon ősi írás. Tűzzel, vassal, később oszd meg és uralkodj elvet megvalósítva uralkodtak. Mintegy száz évvel a spanyolok előtt Malacca felől terjeszkedő muzulmán kereskedők már jelen voltak a szigeteken. A spanyolok felszámolták a muszlimok erődítményét Maynilad- ban is és ez lett később Manila. A keresztény – muszlim szembenállás a déli Mindanau szigeten ezekre az ősi ellentétekre vezethető vissza többek között. A legyőzött muszlimok sokan kalózzá váltak, fűszert és rabszolgákat raboltak a kereskedőktől, egészen a modern gőzhajók megjelenéséig.
A nagyhatalmak küzdőterén a spanyol birodalom gyengülése után a britek is megjelentek. Az angolok 1762-ben foglalták el Manilát, meglepetés szerűen érkeztek, a tízezer fős brit haderőről a helyiek azt gondolták először, hogy kínai kereskedők cirkálnak az öbölben. A britek helyi szövetségesekre találtak, akik kevesebb, mint két év múlva ellenük fordultak és kiűzték őket Manilából. A megalázó külföldi hatalmaskodással szemben, különösen a vallási visszaélések miatt jelentős filippino nacionalista mozgalom bontakozott ki. Ennek vezére volt a filippínó nemzeti hős, José Rizal, kiváló orvos, aki több nyelven beszélt, költő, regényíró, szobrász, természettudós és nagyszerű vívó tehetséggel megáldott vezető, akit a spanyolok 1896-ban kivégeztek. Jose Rizal szobrai szerte az országban, köztereken, parkokban láthatók.
A külföldi befolyás, a nemzetközi érdekek arculata Rizal mártírhalála után változott. Épült a Szuezi csatorna és egy megváltozott Európa és Amerika jelentkezett a világ stratégiai szinterein. A filippínók helyi függetlenségi háborúja a spanyolok ellen egy paktummal zárult 1897-ben, majd amerikai segítséggel 1898. június 12-én kikiáltották az ország függetlenségét. Manilában az amerikai és filippino erők legyőzték a spanyolokat.
1898-ban a párizsi békeszerződéssel amerikai befolyás alá került a Fülöp Szigetek. A politikai történelem iróniája, hogy a fontos szerződésre meg sem hívták a Fülöp Szigetek képviselőjét. Fel is lázadtak itthon, de a lázadást, az amerikaiak General Arthur MacArthur vezetésével elfojtották.