Irodalom

DSIDA JENŐ – RADNÓTI MIKLÓS: ÁPRILIS

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.

PILINSZKY JÁNOS: A MAGÁNYRÓL

Az ember magányos: bűnében éppúgy, mint erényében, érettségében. Hiába van ezer szállal beágyazva az univerzumba, hiába van otthona, gyereke, felesége.

De ez a magány nem valamiféle „műhiba”. Az ember magánya fönntartott hely, amit egyedül Isten kegyelme tölthet be. Könnyű vigasz nem segít rajta.

BÖLCSŐTŐL A KOPORSÓIG

Amikor az idő múlásáról beszélünk, gyakori metaforával az idő „körforgását” emlegetjük. Születés és halál, keresztség és utolsó kenet, víz és olaj, bölcső és koporsó között: vajon egyenes út vezet, vagy éppenséggel bezáruló kört ír le a halandó-halhatatlan életünk? S ha kört ír le, ugyan hogyan?

IN MEMÓRIAM CSÁTH GÉZA

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.[1]) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére. A 125 éve született tragikus sorsú orvosra Ópium című írásával emlékezünk

EGY DRÁMA UTOLSÓ FELVONÁSA

Meghalt Csurka István. A magyarság, a „magyar igazság és élet” harcosa volt. Ady és Szabó Dezső harcainak folytatója, az „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat” erkölcse és esztétikája jegyében. Soha ilyen erővel nem zajlott még háború a magyar nép tudatáért, lelkéért, szelleméért, mint az elmúlt két évtizedben. Csurka István minden írása, tette arra irányult, hogy a magyarság ne veszítse el önmagát ebben a harcban, legyen tisztában önmagával és ellenségeivel.

WEÖRES SÁNDOR: A TELJESSÉG FELÉ

 

Földi és égi hatalom

 

Amit nekem adsz: mindenkinek adod”, hirdeti a földi hatalom.

Amit mindenkinek adsz: nekem adod”, hirdeti az égi hatalom.

LEVÉL PETŐFI SÁNDORHOZ

 

Bevallom, nem sok közöm van Hozzád. Mint törékeny gyerek, mindig is az öregekhez húzódtam. Azokhoz, akiknek volt ereje megöregedni. Az érett Aranyhoz s a meghasonlott Vörösmartyhoz.

MÁRAI SÁNDOR: BÖLCSESSÉGEK JANUÁRTÓL DECEMBERIG

 

Lenni

 
Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egy kis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső. (1941)

190 ÉVE SZÜLETETT DOSZTOJEVSZKÍJ

 

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 190 éve, november 11-én született Szentpétervárott. Az orosz irodalom egyik legismertebb képviselője a világban. A lélektani regény mestere. Sírkövén a Karamazov testvérekből vett sorok olvashatók: „ha a földbe esett mag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.”

Pilinszky János rövid írásával emlékezünk rá!

220 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF

 

A közvélemény Katona József (1791. november 11. - 1830. április 16.) egyetlen művét ismeri. Az 1815-ban írt Bánk Bán a „legelső nemzeti drámánkká” magasztosult és elhomályosította további műveit. 1826-tól Kecskemét főügyésze lett, és többé az irodalommal nem foglalkozott. 1830-ban a városháza előtt szívroham okozta halálát.

Tartalom átvétel