Irodalom

MÁRAI SÁNDOR - DSIDA JENŐ: NOVEMBER

 

/Az ifjúság álmodik, és nem tud semmi biztosat az évszakokról. Számára a díszletek változnak csak, az élet sugárzó játékának díszletei. Az évet úgy látja, mint négyfelvonásos színjátékot. Mikor az ifjúság életérzése múlóban, érzékenyen figyelni kezdünk a külső változásra: novemberben nemcsak bőrünk érzékeny, hanem lelkünk is. Valami történik, ami nyugtalanít.

MI A SZENVEDÉS ÉRTELME?

 

A hit ajándék, amit Isten ingyenesen ad az embernek. A hívő ember, aki elfogadja ezt az ajándékot, megtalálja benne az utat a szenvedés értelmének, értékének megértéséhez. És ahogyan Szent Pál mondja a Timóteushoz írt első levelében: akik nem fogadják el, azok „a hitben hajótörést szenvedtek”, vagyis mivel nem ismerik fel a szenvedés értelmét, az elkeseredés útján járnak.

KÖNYÖRGÉS A CSALÓKÉRT

 

Mély részvételt érzek a hamiskártyások iránt, azokkal szemben, akik sose tudnak szembesülni önmagukkal és tetteikkel. Mivel hozzájuk mérten akár egy gyilkos is, aki fölmérte és megszenvedte tettét: bárány és győztes áldozat.

VALÓSÁG A LEGENDÁBAN

Buda alatt a ráckevei régi temetőben járva egy különös útjelző táblán akad meg a tekintet: JÁNOS vitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.

PILINSZKY JÁNOS: EGY LÍRIKUS NAPLÓJÁBÓL

 

A művészet sose „egyenes közlés”, mint egy matematikai tétel, egy filozófiai igazság, egy konkrét tett, vagy egy üzleti levél. A küldönc, aki egy határozott céllal közvetít egy határozott üzenetet, mint szimbólum, semmiképpen se a költészet, a költő, a művész szimbóluma. A művészet: séta.

PILINSZKY JÁNOS: VISZONYUNK A FARIZEUSHOZ

 

A címhez kiegészítésként rögtön hozzá tehetném: másokban és a saját magunkban lakó farizeushoz.
De mielőtt egyenes választ adhatnánk, jó volna legalább körvonalazni ( ha nem is meghatározni ), ki is hát a farizeus? És mik is a jellemzői?

125 ÉVE SZÜLETETT TÓTH ÁRPÁD

 

1886. április 17-én született Tóth Árpád Aradon. Halála tizenötödik évfordulóján írta Szabó Lőrinc: „Tóth Árpádnak éreznie kellett, hogy neki is grófi vagy hercegi rangja van a magyar lírában, és hogy amit csinált, az romolhatatlanabb és kikezdhetetlenebb, mint sok más ünnepi alkotás.” Az évfordulón vegyük le a polcról verseskötetét és olvassunk bele. Mi Babits Mihály búcsúztatójával emlékezünk rá.

KÖLTÉSZET NAPJA 2011

 

1964 óta, József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Költészet napját. Lapunk rendszeresen közöl verseket. A szerkesztő abban reménykedik, hogy most, a nagy menetelések idején is, lesznek néhányan, akik megállnak, odalépnek a könyvespolcukhoz és elolvasnak egy-két verset

A NAGYBÖJT

 

A nagyböjt időszaka mit jelent ma, mire kötelezi a mai hívőt, a mai embert? Az egyház látszólag sokat engedett szigorából, de vajon milyen mélyebb megfontolás alapján? Könnyített tiltásain, de nem összeszedettségünk kárára. Amennyiben enyhített föltételein, oly mértékben igényli, hogy minél teljesebb figyelmet szenteljünk a lényegnek, nevezetesen a liturgiában megjelenített szenvedéstörténetnek.

PILINSZKY JÁNOS: A KÖLTÉSZET DICSŐSÉGE

 

A költészet egyedülálló dicsősége, hogy senki költő még meg nem gazdagodott belőle. A színjátszás, a zeneszerzés, a regényírás, a festészet már sokakat tett gazdaggá - a kereskedésről vagy hasonlókról nem is beszélve - , de a költészet még soha senkit.

Tartalom átvétel