FEJEZETEK A VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ÁPOLÁSTÖRTÉNETÉBŐL 4.

 

1933-ban a kórház vezetésében változás állt be. Gönczy Béla halála után, az igazgatói feladatokat Eggenhofer Béla vette át. Az új igazgató változatlanul számított a Szatmári Irgalmas Nővérek munkájára és jó kapcsolatban épített ki a Simor főnővérével Genova M. Norbertával és a Kolos főnővérével Török M. Milburgissal.

Nem lehetett azonban sokáig társa a gyógyító munkában Eggenhofer Bélának a kórház főnővére. Török M. Milburgis életének 48. évében 1936. szeptember 2-án elhunyt 23 évig dolgozott az esztergomi közkórházban.

Ebben az évben mondott le, korára való tekintette / 77 éves volt / az irgalmas rendház h. tartományfőnöknője.

1937-ben a Kolos Kórházban 17 apáca és 1 műtőapáca biztosította a magas szintű ápolást. Erre az időszakra esik a kórház megújulása, átépítése.

A Johan Béla által létrehozott a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatot 1941. január 1-én egyesítették a Stefánia Szövetséggel. Ezzel egy szakmailag ma is vállalható, Európának is példát mutató szervezet jött létre, mely többek között példásan szervezett közegészségügyi ellátást is eredményezett.

 

A 40-es évek kórházi ápolástörténetén nem léphetünk át úgy, hogy ne emlékeznénk meg Babits Mihályról.

Babitsék 1924-ben vásárolták meg az előhegyi házat és nyaranta rendszeresen hosszabb időt töltött itt.

Nem csak a város nőtt a költő szívéhez, hanem betegsége miatt a kórház is.

A költő megemlékezett az őt ápoló nővérekről is. A Beszélgető füzetek"-ben név szerint is említi Erna, Centula, Fidelis és Walfrida nővéreket.

Erna főnöknő - aki Esztergomban,1936-ban 2 éves betegápolói képzést adó iskolát indított be - különösen kötődött a súlyos beteg költőhöz. Babits ragaszkodott hozzá és nagyon sajnálta, amikor az kénytelen volt az ápolási feladatait másra átruházni.

 

Ha Erna nem maradhat, muszáj valakivel helyettesíteni. Velem egész nap van munka."

 

Erna nővér / Szabó Olga / Gyomaendrődön született 1912-ben. Tanári képesítés elnyerése után lépett be a rendbe. Oktatói és oktatás szervezői munkáját Esztergomba kezdte. 3 Nővért hozatott Szegedről / Leona Doloris, Redenda és Mehtilis / és az ő valamint a Kolos Kórház orvosainak segítségével indította, be a képzést Esztergomba. Az innen való távozása után Czapik Gyula / 1887-1956 / egri érsek irányítása alatt továbbra is oktatási és karitatív tevékenységet fejtett ki. 1950-ben alapította meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálatot, a szerzetesrendek feloszlatása miatt ellátás nélkül maradt idős, beteg szerzetesek, apácák segítéséra. Ennek a szolgálatnak az élére került Szörényi Gábor jezsuita atya mellé Erna nővér, aki hosszú életét 1982-ban fejezte be.

Visszatérve Esztergomba, az Erna nővér által szervezet iskola utolsó osztályának előadásai még a kápolnában voltak, de a képesítőre már a pincékbe került sor.

 

1944 októberében már a város valamennyi iskolájában megszűnt a tanítás. Hadi kórház lett az érseki szeminárium. A Kolos Kórházban 800 beteget voltak kénytelenek összezsúfolni. 1944. december 26-án miután felrobbantották a Mária Valéria hidat a németek elhagyták a várost és ezen a napon a szovjet csapatok bevonultak a kórház területére. December 30-án légitámadás érte a kórházat. Január 17-én a németek ideiglenesen visszafoglalták Esztergomot. Január 5-én elrendelték a kórház kiürítését és nyugatra történő evakuálását. Eggenhofer Béla azonban nem teljesítette ezt a parancsot.

Az egyre súlyosbodó harci események ellenére működött a közigazgatás, ülésezett a Közgyűlés. Példa erre az is, hogy 1945. február 21-i összejövetelükön külön napirendi pontként szerepelt dr. Hamza József kórházi főorvos, dr. Csukássy Andrásné kórházi irodatiszt és Iványi M. Filoména köszöntése. Utóbbiról ez került a jegyzőkönyvbe:

Iványi M. Filoména szerzetes ápolónővér hivatásának megfelelően 25 éven keresztül a Kolos Kórház sebészeti műtőjében teljesített szolgálatot. Sok ezer ember életének megmentésénél segédkezett és működése alatt sok ezer beteget ápolt és sok ezer beteg mellett virrasztotta át az éjszakákat. Kötelességén felül meleg emberi szívvel, önzetlen szeretettel végezte nehéz, irgalmas munkáját, mindenkor fájdalmat enyhíteni, vigasztalni akart. Az önző világban önzetlenül dolgozott."

 

1945 februárjában az amerikai légierő, március 19-én a szovjetek bombázták Szent István városát.

Az esztergomiak számára március 21-én ért véget a II. világháború.

Ekkor a kórházban 14 orvos és 1 orvostanhallgató dolgozott.

A kórházigazgató jelentéséből ismerjük az ápolószemélyzet tagjait név szerint is:

 

Szabó Olga M. Erna /1912. a.n. Alt Ilona rendi főnöknő;

Iványi Erzsébet M. Filoména / 1903. a.n. Baráth Rozália műtősnővér

Papp Marcella M. Norberta / 1906. a.n. Bordás Marcella műtősnővér

Károly Erzsébet M. Viola / 1921. a.n. Petró Mária műtősnővér Gerl Lujza M. Gonsága / 1916. a.n. Káberle Irma ápolónő

Tyukodi Ilona M.Consessa / 1922. a.n. Reich Mária ápolónő

Kucsera Mária M. Medarda / 1911. Bodacz Mária ápolónő

Medve Etel M. Semprónia / 1923. a.n. Rajcsánszk Etelka ápolónő

Bakos Veronika M. Adelárdia / 1918. a.n.Laczkó Rozália ápolónő

Dömök Teréz M. Vincentina / 1919. a.n. Bene Ágnes ápolónő

Kiss Margit M. Veronika /1908. a.n. Bakó Apollónia ápolónő

Dömök Erzsébet /1925. a.n. Bene Ágnes ápolónő

Kovács Erzsébet M. Izidóra / 1910. a.n. Tarabó Anna ápolónő

Palatin Lucia M. Metódia / 1882. a.n. Lagler Róza ápolónő

Sárkány Ilona M. Theobalda / 1888. a.n. Sárkány Etelka ápolónő

Gulyás Julianna M. Konráda / 1907. a.n. Major Teréz ápolónő

Bukszár Róza M. Tharsillia / 1891. a.n. Krobóth Anna

Dömök Mária M. Elizia / 1923. a.n. Bene Ágnes konyhalány

Feierstein Erzsébet M. Dóra / 1920. a.n. Pfeiffer Anna vasalónő

Tóth Teréz M. Orentia / 1916. a.n. Szánkovics Teréz vasalónő

a nővéreken kívül már számos renden kívüli is segített a betegellátásban:

 

Mudri Etelka / 1909. a.n. Novák Mária / szülésznő

Lengyel Etelka /1911. a.n. Szabó Margit / szülésznő

Dr. Mallász Tiborné / 1913. Legény Irén /laboránsnő

Bakonyi Éva / 1925. a.n. Báthory Ibolya / gyógyszeradagoló

Tingyela Mihály 1913. a.n. Farkas Lujza / műtős ápoló

Kohut Bertalan / 1905. a.n. Gilányi Zsófia / ápoló

Petruska Sándor /1926. a.n. Elzer Rozália / ápoló

Valkó Gyula /1896. a.n. Pekárik Mária / bel. ápoló

Kovács Anna /1923. a.n. Stefancsik Anna / ápolónő

 

Az idézet jelentésében Eggenhofer Béla a következőket írja 1945 márciusában:

 

"A kórház fél év előtti ágylétszáma 332 volt. … Az állandó bombatámadások következtében a szülészeti pavillon teljesen lakhatatlanná vált. … A fenti épület kiesése és a többi épületen esett bombasérülések következtében a kórház jelenlegi befogadóképessége 200 fő. A minden épületben összetört ajtók és ablakok, tetők és falrészletek folytatólagos és sürgős kijavítása után cca. 1 hónap alatt a betegelhelyező ágylétszám succesive felemelhető 280-ra.

A kórház költségvetésileg jóváhagyott személyzeti létszáma 96 fő.

"Az újjáépítés igen nehéz munkája mellett a gyógyítás változatlanul folyt a kórházban. A politika az áldozatos és szakmai elismerést jelentő munka ellenére a kórházba is belopakodott.

1948-ban leváltották a kórház igazgatóját Eggenhofer Bélát. Csak idő kérdése volt, hogy mikor távolítják el az Irgalmas nővéreket is a kórházból.