A SZABAD ELME ILLÚZIÓJA

A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora és igazgatója, „Válogatott írások a gének hatalmáról” alcímmel írta meg közérdeklődésre méltó könyvét. A rendkívül érdekes témát mindenki által érthető formába tárja elénk. Az előszó gondolataival, jó szívvel ajánlom valamennyi olvasónk figyelmébe!

A modern tudomány elsősorban a biológia, óriási ütemben tárja fel a természet titkait. A kutatók azonban bezárkóznak elefántcsonttornyaik falai közé. s csak egymással hajlandók érthetetlen nyelven kommunikálni. Mindez azt eredményezi, hogy a tudományos ismereteket a laikusok egyre kevésbé képesek megérteni. A tudomány is megváltozott mára. Szakma lett belőle, s gyakran kényszerpálya. Korábban a kutatás fő motivációja a világ megismerésének vágya volt, manapság viszont mintha szenvedély nélküli adatgyártó gépezetté váltunk volna. A sikeres kutatók energiájuk jelentős részét speciális szakterületük művelésére fordítják, s nem marad idejük más tudományterületek felé való kitekintésre, Egyébként is időpazarlásnak tartjuk a tudományos ismeretterjesztést, hiszen az nem járul hozzá önéletrajzunk fényezéséhez. A szakmai sikerhez olyan lapokban kell publikálnunk, amelyek számszerűsíthető paraméterekkel rendelkeznek. Rengeteg időt elvesz még a karrierünket segítő sok-sok nyüzsgés a szakma berkein belül – szóval nem is nagyon érünk rá az írásra . A mi felelősségünk is tehát, hogy egyre nagyobb teret nyer a misztikum, a mágia és az áltudomány, az érdeklődő laikusok pedig nem találnak hiteles fogódzót. A szabad elme illúzióját nekik írtam.
E könyv különböző témákat dolgoz fel közérthető formában. Bizonyos írások tartalmilag kis részben átfedik egymást, mert azt akartam, hogy az egyes fejezetek – melyek a gének és az elme küzdelmén és együttműködésén alapuló szemlélet köt össze egymással – önállóan, tetszőleges sorrendben is olvashatók és értelmezhetők legyenek.
Az elmét rendszerint a szabadsággal, a géneket pedig az eleve elrendeltséggel kapcsoljuk össze. Ez a szemlélet azonban téves, mert az elménk gyakran gondolataink és cselekedeteink béklyójaként funkcionál, a génjeinkben pedig kódolva van némi szabadság.
Prof.Dr. Boldogkői Zsolt