LÁZÁR-KÁPOLNA A KÓRHÁZBAN

Régi adóssága az esztergomi helytörténetírásnak a Vaszary Kolos Kórházban lévő, úgynevezett Lázár-kápolnáról mesélni. Most íme, itt van, köszönhetően Osvai László doktor- helytörténetírónak, aki a Kolos-füzetetek legújabb számában adja közre ezt a históriát. Cikkünk a „Kórházi kápolnánk” című dolgozatból szemelvényez.

Az 1900-ban megkezdődött esztergomi közkórház építését ezzel a kápolna építésével kezdték. Figyelemre méltó adat, hogy a kórházépítésnél a kőművesmunkákra szánt 103 ezer koronából (a belgyógyászat és a sebészet után harmadik legnagyobbként) a kápolnára 13 ezer koronát szántak. Isten ezen házának alapkőletételére 1900. szeptember 6-án került sor, a kápolna keresztjét a következő év márciusában szentelték fel, illetve ugyanebben az évben elkészült a kápolna két freskója is, melyeket ifj. Storno Ferenc műfestő alkotott meg. A kápolna épülete nemcsak a szertartások helyszíne volt, de úgy alakították ki, hogy itt kapjon helyet az oldalhajóban az intézményben szolgálatot teljesítő apácák lak- és tartózkodási helye.
A krónika szerint a kápolnát három évtized múlva, 1931 - ben renoválták, amikorra az építmény meglehetősen rossz állapotba került, egyes leírások szerint rajta „olyan repedések keletkeztek, hogy ezen át már madarak is járnak be”. A korabeli vezetés célja a felújítással nemcsak a helyrehozatal, de a belső tér világosabbá tétele is célja volt. Ugyanakkor szomorú fejlemény volt ekkor, hogy a tatarozáskor eltüntették a fent említett két freskót, melynek pótlására később tervek is születtek, igaz, sajnos ezek meg is maradtak terveknek.
Egy nagyobb ugrással a krónika következő állomása a kápolna történetében a cudar 50-es évek, amikqr pártállami határozat alapján kiköltöztették az ott lakó nővéreket, illetve csak azok maradhattak (volna), akik hajlandók kilépni a rendből, de ilyen apáca nem akadt. S miként egy 1950-ben hozott rendelet szerint Magyarországon nem működhettek szerzetesrendek, úgy arról is rendelkeztek, hogy közkórházaknál megszüntették a lelkészi alkalmazásokat A rendelet nyomán a kápolna épületét először raktárnak, majd igazgatósági irodának is használták, de 1956 forradalmi napjaiban és azt követően is újra volt szentmise a kápolnában. Az eredeti funkciót 1957. novembere után ismét elvették és 1968-tól a sebészeti osztályt kiszolgálandó, itt működött a röntgen.
1989-ben a rendszerváltással egy, a hitélet szempontjából is reménytelibb korszak ígérete csillant meg, amikor a környékbeli üzemek, vállalatok 11 millió forintot ajánlottak fel az új röntgen osztály építésére, megalapozva ezzel a kápolna visszaállításának lehetőségét. Az új röntgen osztályt végül 1991-ben adták át, a kápolnát kiürítették. Mivel az 1994-1998-as kórházi rekonstrukcióba nem fért bele a kápolna helyrehozatala, ezért az intézmény patrónus után nézett, melyet a Szent Lázár Lovagrendben talált meg. A folytatásban ezen rend oszlopos tagja, Deák László (aki nem mellesleg oldalági leszármazottja a haza bölcsének tartott Deák Ferencnek) illetve Paskai László bíboros közbenjárása révén elkészült egy projekt, mely arról szólt 1997-ben, hogy a millenniumra újjáépülhessen a Vaszary Kolos Kórház kápolnája. A beruházáshoz szükséges pénzalap előteremtéséhez jótékonysági bálokat rendeztek, mely rendezvények fővédnökségét többek között Antal Józsefné, Ladocsi Gáspár püspök illetve országgyűlési képviselők vállalták. A felújítás ügyének számos prominens ember támogatását is megnyerték, köztük olyan személyek, mint Habsburg Ottó vagy a dublini Patrick Leonárd atya. A jótékonysági bálok szervezésében és a kápolna újjáépítésének gyakorlati kivitelezésének koordinálásában jelentős szerepet játszott a Szent Lázár Alapítvány - Esztergom szervezet, melynek létrejöttét Reisz Pálnak, Szontagh Csabának és Muzslay Istvánnak köszönhetjük. A kápolna berendezései közül például az oltár Dublinből érkezett, a mennyezeti csillár a lovagrend folyóiratának főszerkesztőjétől jött, a német hittestvérektől bútorok, miseruhák, kelyhek és egyéb tárgyak kerültek ide. Az eredeti kápolna ékessége, három üvegablak volt, ezekből csak kettőt lehetett restaurálással megmenteni, az eredeti alkotó ismeretlen, a restaurátor viszont ismert: Nyáry Éva.
Esztergom a 2000. évi költségvetéséből 22 millió forintot adott a felújításra, majd végül számos magánszemély, szervezet, gyülekezet, közösség nyolcéves összefogása, munkája, szervezése, imádsága eredményeképpen közel 40 millió forintból újjászületett a kápolna, 2000. szeptember 16-án megtörtént az újraszentelés, melyet Paskai László bíboros celebrált.
Az épület oldalhajójában kialakított tanácsteremben a kórházalapító, valamint a támogatók és a kórház vezetőinek portréi kaptak helyet. A kápolna, melyet tehát Lázárról neveztek el, az egyházi szolgálattevő beteglátogatók bázisa lett, de mivel a Szent Lázár Lovagrenddel továbbra is fennmaradt a jó kapcsolat még lovagavatás is történt itt. A kápolna hitéletét a Szent Lázár Alapítvány vezetői irányítják, miséket, imaórákat szerveznek, tartanak, illetve 2001 óta beteglátogató csoport működik itt.

Forrás: Esztergom
2017. március 16. 3.évf. 3.szám