Kultúra

Márai Sándor: Január

A harangok elhallgattak, az ünneplők a nagy csöndben az ablakhoz álltak, nézték a havas éjszakát, a múló időre gondoltak, a halottakra, az életre.

Mit is akarok, még az élettől? – gondoltam, pezsgőspohárral a kezemben. – Élni végtelenül, mint egy sejt, melynek egyetlen értelme és becsvágya a korlátlan létezés?



Babits Mihály: Eucharistia

Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős

100 éve született Wass Albert

Wass Albert

”...az alapzat megvan: kemény kőszikla az. Rajtunk múlik, igazán mirajtunk, hogy mit emelünk reája. Várat, vagy mulatót. Boltíves falakat-e, melyeknek védelmező biztonságában család és nemzet talál menedéket súlyos időkben, földrengés napján. Vagy cifra mulatót, hol léha cédaság tanyázik, s csak addig áll, míg megremeg a föld.”

 

Babits Mihály: Karácsonyi ének

Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:
mégis itt rídogálsz, állatok közt.

Babits Mihály és Esztergom

Az egész város felháborodását váltotta ki, hogy 2007. elején ismeretlen tettesek, akik azóta már ismertté váltak, ellopták, a Borbás Tibor által készített Babits szobrot.

Öröm volt tapasztalni, hogy lelkes lokálpatrióták összefogása következtében, rég nem látott egységbe tömörülve, az esztergomiak jótékonysági árverés keretei között gyűjtést indítottak az ellopott és beolvasztott szobor újraöntésére.

Novemberi jegyzetek

 

Kano, Nigeria, 2003

Az idősebb generáció, akik közé én is tartozom, tárgyilagosan megállapítjuk, vagy döbbenten érzékeljük, hogy rohan az idő. Egyre többen vannak, akik eltávoztak közülünk, akik meghaltak, - még a napokban itt éltek közöttünk és mára nincsenek velünk, eltűntek a szemünk elől.

 

Tartalom átvétel