Mindennapi imádságaink közt, amelyek a magyar költészet kincsestárában vannak lefektetve, különösen kedves számomra Arany Jánostól a „Széchenyi emlékezete”. Pátosza több, mint egy évszázad után is megmaradt magasztosnak, nem vált sem üressé, sem zavaróvá.
A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét.
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák ugyan amnesztiában részesültek, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők hadbíróság elé kerültek.
A minap magam elé képzeltem Arany Jánost, aki éppen a címben jelzett mondatot olvassa. Mivel Shakespeare-t is fordított, így nyilván érzékelné, hogy magyarított angol szavakról van szó, de hogy miféle világot írnak le, és miképp önthette el a magyar nyelvet ez a globális katyvasz, azt valószínűleg még nem is sejtené.
Hetven évvel ezelőtt ért véget a modern pénztörténet egyik legsúlyosabb inflációjának rövid, de kegyetlen időszaka, megszületett az új pénz, a máig is fogalomban lévő forint. A pengő gyakorlatilag egyetlen év alatt megsemmisült. A magyar történelemben korábban elsőként Károly Róbert veretett forintot 1325-ben korabeli firenzei liliomos aranypénzek mintájára.
A Boldogságos Szűz Mária mennybevitele főünnep a Mária-ünnepek között. XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben hittételként, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna. A krónikák szerint Szent István király e napon, augusztus 15-én ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába, és Nagyboldogasszony napján hunyt el, 1038-ban.
Pierre de Frédy, Baron de Coubertin (Párizs, 1863. január 1. – Genf, 1937. szeptember 2.) francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, 1896 és 1925 között elnöke.
Az emberek bármit ki tudnak találni, amit aztán saját vallásuknak tekintenek, és akként gyakorolnak. Ugyanúgy igaz ez bármely vallásra, mint a kereszténységre is, amelyben a hívők egy része igyekszik a saját szájíze szerint formálni azt, ahogyan hitét meg kell élnie.
Az utóbbi hetekben a beszédtér egyik legélesebb vitákat, összeütközéseket kiváltó elemévé a „háttérhatalom” kérdése vált. A magyar nyelvben a hatalom a hatás szóból ered, vagyis az a hatalom birtokosa, aki hatást képes gyakorolni, tehát aki az adott emberi közösség komplex önújrateremtési folyamatait ellenőrzi, annak alapvető összefüggéseit meghatározza.