ORVOSTÖRTÉNET

ISTEN ÖLDÖKLŐ ANGYALA

Napjainkban vezető hírek szólnak a nyugat-afrikai Ebola-járványról. Nem volt ez másként 1831-ben sem, amikor Magyarországon kolerajárvány pusztított, és amelyben augusztus 22-én maga Kazinczy Ferenc is elhunyt - írja Soós István a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán.

 

EMLÉKEK SZÁLLÁSI ÁRPÁDRÓL

2012. november 30-án a III. Vaszary Nap rendezvényét prof. dr. Szállási Árpád emlékének szenteltük.  Ezen az eseményen Lampé László professzor úr nem tudott személyesen részt venni, de az alábbi írást küldet el, melyet Horányi László színművész olvasott fel.
 

IN MEMORIAM HAYNAL IMRE

IN MEMORIAM HAYNAL IMRE 

Haynal Imrét (1892–1979) a családomhoz kötődő drága barátok egyik legbecsesebb tagjaként ismertem meg már gyerekként, s ez a rangja sosem változott. A legendáriumunkban nem csupán páratlanul nagy tudású orvosként, hanem apám életre szóló barátjaként is szerepel. „A prof” nem csupán számomra minden idők legnagyobb magyar szívspecialistája, aki „biztosan Nobel-díjas, ha nem ezen a Magyarországon él és gyógyít”.
 

IN MEMÓRIAM AUENBRUGGER /1722-1809/

IN MEMÓRIAM AUENBRUGGER /1722-1809/

November 19-ém emlékezünk meg a 290 éve született Leopold von Auenbrugger-ről. Neki köszönheti az orvostudomány a kopogtatás „felfedezését”. Szállási tanár úr egy régebbi írásának részletével adózunk a nagy osztrák tudós emlékének
 

ORVOSI NOBEL-DÍJ 2011

A mostani díjazottak felfedezései előtt nem tudták, mi jelenti a kapcsolatot az ember védekező rendszerének két nagy része, a veleszületett és a szerzett immunitás között. A veleszületett védekezés első vonalán fennakadt kórokozók jellemzőit különleges sejtek gyűjtik össze, elemzik a bejövő információkat, és mozgásba hozzák az immunrendszer második, könyörtelenebb frontját.

SZÉCHENYI SZEMÉLYISÉGE, ORVOSI SZEMMEL

 

Mindjárt az elején szükséges leszögeznünk: kiváló orvosoknak sokszor egymástól eltérő szakvéleményeiből kívánunk rövid ismertetést adni, mivel a legnagyobb magyar bonyolult lelkivilága a historikus érdeklődésű pszichiáterek máig legnagyobb talánya….

AZ ORSZÁGOS ORVOS-SZÖVETSÉG ÉS LAPJA

 

Az a nyilvánvaló igény, hogy a hazai orvosoknak egy országos érdekképviseleti tömörülésre van szüksége, elég későn, a 19. század végén vetődött fel sürgetően. Helyi szövetségek addig is léteztek, pl. a Budapesti Orvosi Kör, mely 1874-től nyert a Belügyminisztériumban bejegyzést / 1, 1. ábra /, míg vidéken inkább az orvossal nem rendelkező közegészségügyi körökről történik említés./ 2/. A belügyminiszter jelentése szerint 1895-ben még 182 ilyen orvosi kör nem volt betöltve, egy újabb kolerajárvány előrevetülő árnyékában.

MIRŐL ÍRT A KÓR-LAP 20 ÉVVEL EZELŐTT?

 

A 20 évvel ezelőtti számunkban nővérnapi köszöntőt olvashattunk Junger doktortól. A belgyógyászat és az alapellátás címmel Szontágh Csaba, a kórház tudományos munkájáról pedig Leel-Őssy Lóránt professzor úr írt. Mi most ebből a számból Szállási tanár úr „Egyházak és kórházak című írását közöljük újra

DOROTHY HODGKIN FELTÁRJA AZ INZULIN SZERKEZETÉT

Már a második száma is megjelent a BBC HISTORY – világtörténelmi magazinjának.
Mind tartalmilag, mind formailag egy igen magas színvonalú lap indulására szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Az első szám egy orvostörténeti írásával ajánljuk mindenki figyelmébe ezt a kitűnő kezdeményezést.

110 ÉVE SZÜLETETT NÉMETH LÁSZLÓ

Németh László 1901. április 18-án született Budapesten. 1925-ben végezte el az orvosegyetemet. Dolgozott a Szent János Kórházban, fogorvosi rendelőt is nyitott, majd iskolaorvosi munkát végzett. A Kossuth-díjas író- esszéista-drámaíróra 20 évvel ezelőtt Szállási Árpád a Kór-Lapban, így emlékezett:

Tartalom átvétel