ORVOSTÖRTÉNET

Az ázsiai nomád népek történetét, szokásait, egészségügyét többnyire a szomszédos nagy kultúrák írásos forrásaiból ismerjük. Ilyen a kínai, a perzsa, az ószláv és a görög, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A hellén historikusokat külön hely illeti meg, hiszen Hérodotosz és Bíborbanszületett Konstantin írásai között több idő telt el, mint amióta a magyarok a Kárpát-medencében államot alapítottak.

A mellkas fölötti hallgatózásról elmondható, hogy „már a régi görögök is”, mert Hippokratész leírta a róla elnevezett loccsanást / succussio /, amely a mellkasi folyadéknál a rázkódáskor észlelhető. Azt sem volt nehéz megfigyelni, milyen jellegzetes az asthmások légzése, a decompensaltak légszomja, mégis hosszú évszázadoknak kellett eltelni, míg a mai értelemben vett auscultatio a fizikális vizsgálat kézenfekvő módszere lett.

Az írás alcíme: „Hallgattassék meg a másik fél is.”

Az „Élet és Irodalom” (?!) és ez alapján egy esztergomi közösségi portál 80. születésnapjára időzített egy olyan írást Szállási Árpádról, melynek vádjait, célját értetlenül fogadták azok, akik tőle tanultak, akik tudják, róla, hogy nem halmozott vagyont, minden értékét a könyvekbe, a medicina történetének oktatásába fektette.

Családorvosként emberek gyógyítására tette fel az életét Kesztölctől Esztergomig.

Akik ilyen írásokra képesek, megjelenésüket támogatják - egy 80 éves tanár, adott esetben Szállási Árpád születésnapjára időzítve – azok mindenre képesek.

Szállási Árpád tanár úr az ekór-lap-hoz eljuttatott írását közöljük az alábbiakban

A gyakorló orvosok egyetértenek abban, hogy a 2. világháború utáni idők egyik
legjelentősebb felfedezése a mellékvesekéreg gyógyító hormoncsoportja: a corticosteroidok. Az idősebb kollegák még emlékeznek deformált ízületű, ágyhoz kötött betegekre, akiknek kezelésében a kortizon olyan drámai fordulatot hozott, mint a lobális pneumóniában a penicillin. Tehát jubileumtól függetlenül is érdemes vele foglalkoznunk.