ORVOSTÖRTÉNET

A KÖZÉPKORI MEDICINA

Az általános történelemben a római birodalom bukása / Kr.u.476 / és Amerika felfedezése
/1492 / közötti ezer esztendőt nevezi középkornak a historiográfia. Egyesek szemében a sötétség szinonimája, holott az ellene hangoztatott vád: az inkvizíció máglyáival már az újkor küszöbére világított.

A KORÁNYIAK

A jeles orvos-dinasztia közel két évszázada szolgálja a magyar egészségügyet. Az első
generáció három tagja közül kettő Bécsben, egy pedig Prágában született. Valamennyien a császárvárosban végezték a medicinát, de a praxist már Magyarországon folytatták. A család legidősebb tagja: János Szatmáron, a középső Máramarosszigeten nyitott rendelőt.

A DERMATO-VENEROLÓGIA „SZAKOSODÁSA”

Népi és hippokratészi őseink helyesen sejtették, hogy a bőrbajok jelentős része általános
betegségek külső megjelenése. Vagyis Leloir szavaival nemcsak a bőrt, hanem a benne lévő embert is látták. A primitív hiedelem szerint a kiütések és gennyedések a szervezet “tisztulását” jelentették, utórezgései ma sem ismeretlenek, különösen a gyermekgyógyászatban, ahol gyakran úgy vélik a szülők, ha például a kanyaró nem kellő mértékben jelenik meg a kültakarón, “befelé” fejti ki káros hatását.

A GYERMEKGYÓGYÁSZAT ÖNÁLLÓSULÁSA

A gyermekorvoslás a legrégibb időkig követhető tapasztalati ismeretanyag, a gyermekgyógyászat viszonylag új keletű szaktudomány. Az élettan és kórtan megfelelő  fejlettségi fokán derült ki, hogy az emberpalánta nem miniatűr felnőtt, szövetrendszerének más a só-vízháztartási aránya, eltérőek a táplálkozási igényei, fokozottabban reagál a kiszáradásra, másként viselkedik a fertőző betegségekkel szemben, immunrendszerük kialakulatlansága miatt érzékenyebbek a toxinokra. 

A SEBÉSZET RÖGÖS ÚTJA A DIADALIG

A sérülések ellátása a legősibb gyógyténykedések egyike, ezt bizonyítják a paleopatológiai csontleletek, a barlangi rajzok, az egyiptomi papírusztekercsek és a mezopotámiai agyagtáblák hieroglifái. Nem utolsósorban a még civilizáció-mentes körülmények közt élő természeti népek (busmanok, pápuák, stb.) ismert szokásai, valamint a népi gyógyászat gyűjtött emlékei.

A KLINIKAI BELGYÓGYÁSZAT KEZDETE

Paradox módon a medicina interna - azaz belgyógyászat - akkor kezdett önálló disciplina
lenni, amikor újra egyesült a chirurgiával. Amikor a francia forradalom racionalizáló hatására megalakultak az École de Santé típusú orvosképző iskolák. A különválás is gallföldön következett be az 1163. évi tours-i zsinaton, az „Ecclessia abhorret a sanguine“, vagyis „az Egyház irtózik a vértől“ szentencia kimondásával.

MEDICINA PASTORALIS

A címben jelölt „gyógyító műfaj“ azon egészségügyi ismeretek összessége, melyeket a papjelöltek sajátítottak el a római katolikus teológiai főiskolákon, hogy e téren is korszerű és elegendő tájékozottsággal rendelkezzenek. Eredete egyrészt a bibliai időkbe nyúlik vissza, midőn az Úr Jézus maga is vakokat, süketeket, sántákat és bélpoklosokat gyógyított, apostolait pedig elküldte követni az ő példáját, ahogy az Sz. Lukács evangéliumában olvasható, másrészt a kereszténység előtt, vagy attól függetlenül a papi és orvosi funkció mindig fedte, illetve kiegészítette egymást.

MAGYAR VOLT-E A NOBEL-DÍJAS BÁRÁNY RÓBERT?

A kérdésre elég egyértelmű nemmel kell válaszolnunk. A róla történő megemlékezésre több apropó szolgál: egyrészt ő kapta az 1914. évi, tehát a nyolcvan esztendővel ezelőtti orvosi és élettani Nobel-díjat, másrészt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájának keretében nyílott kiállításon a magyar kitüntetettek között szerepel, továbbá a magyar Nobel-díjasokról kiadott bélyeg-sorozaton láthatjuk szigorú tekintetű, gyér szakálas arcképét.

HIPPOKRATÉSZ MAGYARORSZÁGON

Egy közép-európai kis ország fejlődése a medicinában is más volt, mint a nyugat-
európai. Igaz, Magyarország az Újkor legelején, a Hunyadiak idején még nagyhatalomnak számított, de ennek pont akkor vetett véget a mohácsi katasztrófa, amikor Bázel főterén az orvostudomány nagy reformátora, Paracelsus máglyára vetette a csalhatatlannak tartott addigi klasszikusokat / Galenosz, Avicenna, Szoranosz /. 

ÉRDEMES-E AZ ORVOSTÖRTÉNETET ISMERNI?

Nem "profi szintre" gondolunk természetesen, hanem úgy általában. Ahogy minden kultúrországban kívánatosnak tartják a medicina legfőbb korifeusai. Tegyük hozzá mindjárt: a medikusok is, mert az nem lehet véletlen, hogy pl. Debrecenben több mint kettőszáz hallgató választotta alternatív tárgyként.

Tartalom átvétel