"Az élet megtanította nekünk, a szeretet nem abból áll, hogy bámulunk egymásra, hanem egy irányba nézünk."
A.S. Exupery
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
Az esztendő legborongósabb hónapjának elején van a halottak gyertyafényes napja, amikor az örökre elköltözöttekre emlékezni kegyeletteljes kötelességünk. A feltámadás mítoszának értelmezésétől és a temetési szokásoktól függetlenül. 
Az erdélyi székely magyar Kőrösi Csoma tibetológiai munkásságának egyetemes orvostörténeti jelentőségére Karl Sudhoff mutatott rá először a „Geschichte der Medzin” című könyvében. Századunk legjelentősebb orvostörténésze nyilván Heinrich Laufer közvetítésével jutott az eredeti forráshoz, Kőrösi Csoma Sándor: Analísis a Tibettian Medical Work című munkájához, mely The Journal of the Asiatic Society of Bengal 1835-ös évfolyamának IV. kötetében jelent meg.
Esztergomban 1995-ben indult meg a gyógyítás a Fresenius Dialízis Központban. 10 évvel ezelőtt Szállási Árpád tanár úr a központ névadójáról írt számunkra egy rövid ismertetőt.
Mindenek előtt illő leszögezni: a morbus hungaricus, vagyis a magyar betegség elnevezése nem hazai orvosoktól származik. Legalább is 1900-ig, midőn Győry Tibor egy kitűnő monográfiában tisztázta annak diagnosztikus valószínűségét.
Szállási tanár úr 20 évvel ezelőtt a Kór-Lapban, Hugonnai Vilmáról emlékezett meg. Azóta a medicina feminizálódása tovább folytatódott. Ugyanakkor tisztelettel hajtunk fejet az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma emléke előtt.
Szállási tanár úr, aki személyesen is találkozott Selye Jánossal, 20 évvel ezelőtt emlékezett meg lapunkban a világszerte ismert magyar tudós születésnapjáról. Most a 105.-en ezt az írást közöljük újra, abban a reményben, hogy az írás nem vesztett semmit „aktualitásából”.
A pestis évezredek óta a legszörnyűbb betegségek szinonimája, az apokalipszis négy lovasának egyike, a végzet jelképe, a világirodalom iszonyatos ihletője. Gondoljunk Homérosz Iliászára, Thukydidesz Athénjére, a justinianusi idők nagy járványára, Boccaccio Firenzéjére, Villon Párizsára. Defoe Londonjára, avagy Camus Algírjára.
Sir Federich Banting (1891-1941), az inzulin egyik felfedezőjének születésnapján tartják, 1991 óta világszerte a Cukorbetegek Világnapját. Szállási tanár úr egy régebbi tanulmányával emlékezünk meg az inzulin felfedezésének történetéről.