Orvostörténeti mozaikok

A HALOTTHAMVASZTÁS HISTÓRIÁJA

Az esztendő legborongósabb hónapjának elején van a halottak gyertyafényes napja, amikor az örökre elköltözöttekre emlékezni kegyeletteljes kötelességünk. A feltámadás mítoszának értelmezésétől és a temetési szokásoktól függetlenül. Mert ami manapság magától értetődő: a koporsó és az urnák közti szabad választás, az nemrég még teológiai és filozófiai viták tárgya volt, a sohasem létező társadalmi egység megosztási eredője.

A MAGYARSÁG DEMOGRÁFIAI DRÁMÁJA

 

Szent István király intelmeiből ismerjük, hogy hazánk az államalapítás idején többnyelvű és tarka népességű ország volt. De hát Európának melyik területi képződményében nézett ki másképp a helyzet? Franciaországban: frankok, bretangne-ok, provence-iak, burgondiak, baszkok, Britanniában: welsziek, skótok, kelták, normannok, Németországban: bajorok, szászok, allemánok és poroszok, külön-külön eredetmitológiával.

EGY KIVÁLÓ SZERVEZŐ SZÜLETÉSI ÉVFORDULÓJA

Ha valaki megkérdezné, ki az a nem magyar orvos, akinek a hazai medicina a legtöbbet köszönhet, még az orvostörténelemben járatosak is zavarba jönnének. Legalább is egy pillanatra, míg eszükbe nem jutna Gerard van Swieten neve.

AZ ENDOCRINOLÓGIA EGYIK KLASSZIKUSA: A BIOKÉMIKUS DOISY

A '30-as évekre több latin országban is katonák ragadták magához a hatalmat. Argentínában 1930-ban vették át az ország irányítását, és ezzel a mint egy 70 éve tartó polgári demokratikus rendszer cserélődött fel, melyben hivatalnokok és értelmiségiek közül kerültek ki a vezető politikusok és az államfő is. A militarista vezetés részben a nagy gazdasági világválság egyik következményeként is magyarázható. A magasrangú katonatisztek azonban gyakran élesen szembekerültek egymással és gyakran cserélődtek az elnöki székben, sokszor véres leszámolások eredményeként. Puccs, puccsot követett.

AZ UROLÓGIA ÖNÁLLÓSULÁSA

Amilyen régi diagnosztikus módszer az uroscopia, annyira új a sebészettől különvált urológia. Franciaországban a 19. század elejétől, nálunk a fővárosban 1920 óta van saját katedrája. Vidéki egyetemeinken pedig az ötvenes évektől beszélhetünk önálló intézetekről.

A TBC MÚLTJA RÖVIDEN

Ez a sorvadással járó betegség az emberiség történetén végigkísérhető.

Főleg az ásatásoknál előkerült csontleletek, valamint a különböző írásbeli dokumentumok alapján. Természetesen az előbbiek a megbízhatóbbak, mert a csontszú makro- és mikroszkopikus képe közvetlen bizonyíték, nem igényel áttételes magyarázatokat.

RÉVÉSZ BÉLA ÉS A KÖZEGÉSZSÉGÜGY

A címben feltüntetett szerző városunk szülötte, nevét sokáig úttörőház viselte és egy külterületi utcácska őrzi. Remélhetőleg fogja is a jövőben. Írói életének legfontosabb dátuma 1934, ekkor jelent meg egymás után az Ady-trilógia, az Esztergomi lélek /vajon hányan olvassák ma !/ és a legkevésbé ismert Magyar küzdelem. Alcíme: „Tükör kulturális és szociális intézményekről”.

AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ ORVOSI FOLYÓIRAT

Amikor 1825-ben gróf Széchenyi István megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, elsősorban az anyanyelv művelésének szándékával tette. Véletlen, de számunkra fontos egybeesés, hogy ekkor jelent meg az első magyar nyelvű disszertáció, amelynek címe:

A PRIMITÍV NÉPEK SZÜLÉSZETE

A primitív szónak a magyarban pejoratív értelme van, igen helytelenül. Az angolban és franciában ősit, természetit jelent, s ez fedi igazán a fogalmat. Ha barlangi rajzokat, a kőkorszaki szobrászat remekeit, valamint bizonyos őserdei népek mai szülészeti szokásait nézzük, meglepődünk azok szakszerűségén.

FODOR JÓZSEF, A MAGYAR KÖZEGÉSZSÉGTAN MEGALAPÍTÓJA

Egyike azon öt nagy XIX.-ik századi egyéniségnek, akik a budapesti orvosi iskolát európai színvonalra emelték. Első az egyenlők közt Balassa János sebésztanár, ő lett a legkorábban és legfiatalabban tanszékvezető, az elismert vezér. Követte ”az anyák megmentője”: Semmelweis Ignác, nem kell külön bemutatnunk.

Tartalom átvétel