SZABÓ GYULA

EVITA 5.

 

Folytatjuk egykori kollegánk, a jelenleg Argentínában élő, Szabó Gyula Evitáról írt dolgozatának közlését. A szerző nem történész, néhány megállapításával biztosan vitatkoznának a szakemberek, de számunkra mégis az az érdekes, hogyan látja ő, új hazájának történetét, azon belül például Evita szerepét.

EVITA 4.

Folytatjuk egykori kollegánk, a jelenleg Argentínában élő, Szabó Gyula Evitáról írt dolgozatának közlését. A szerző nem történész, néhány megállapításával biztosan vitatkoznának a szakemberek, de számunkra mégis az az érdekes, hogyan látja ő, új hazájának történetét, azon belül például Evita szerepét.

EVITA 3.

Folytatjuk egykori kollegánk, a jelenleg Argentínában élő, Szabó Gyula Evitáról írt dolgozatának közlését. A szerző nem történész, néhány megállapításával biztosan vitatkoznának a szakemberek, de számunkra mégis az az érdekes, hogyan látja ő, új hazájának történetét, azon belül például Evita szerepét.

EVITA 2.

 

Folytatjuk egykori kollegánk, a jelenleg Argentínában élő, Szabó Gyula Evitáról írt dolgozatának közlését. A szerző nem történész, néhány megállapításával biztosan vitatkoznának a szakemberek, de számunkra mégis az az érdekes, hogyan látja ő, új hazájának történetét, azon belül például Evita szerepét.

EVITA 1.

 

Kórházunk egykori dolgozója – Szabó Gyula – ma Argentínában él. Dél-Amerika történetéről írt dolgozatát már folytatásokban olvashatták lapunkban. Most a legendás Evitáról emlékezik meg egy hosszabb írásában, melyet hétről-hétre közreadunk.

DÉL-AMERIKA TÖRTÉNETE 11.

Az 50-es évekre,… akik nem ismerték, csak a híreken keresztül a térséget, veszélyesnek minősítették és rosszallóan tekintettek rá. Ez a szemlélet aztán szinte napjainkig megmaradt. Az említettekhez első sorban a színfalak mögött zajló külön háború járult hozzá, amely részben a náci bűnösök üldözéséből, részben pedig a kábítószer körüli ügyletekből tevődött össze, amelyet még az USA egyre nagyobb fokú ármánykodása is fűszerezett.

DÉL-AMERIKA TÖRTÉNETE 10.

A II. világháború után több háborús bűnös német menekült Dél-Amerikába. Köztük a hírhedt náci orvos; Dr. Josef Mengele is, aki egy kis argentínai kitérőt követően Uruguayban, majd Brazíliában talált menedéket. Számos feltételezés szerint, a németek Dél-Amerikában próbálták újra szervezni erőiket. Állítólag Hamburg kikötőjéből 1945 januárjától egészen a háború végéig több hullámban folyamatosan történt a németek Dél-Amerikában történő evakuálása.

DÉL-AMERIKA TÖRTÉNETE 9.

A '30-as évekre több latin országban is katonák ragadták magához a hatalmat. Argentínában 1930-ban vették át az ország irányítását, és ezzel a mint egy 70 éve tartó polgári demokratikus rendszer cserélődött fel, melyben hivatalnokok és értelmiségiek közül kerültek ki a vezető politikusok és az államfő is. A militarista vezetés részben a nagy gazdasági világválság egyik következményeként is magyarázható. A magasrangú katonatisztek azonban gyakran élesen szembekerültek egymással és gyakran cserélődtek az elnöki székben, sokszor véres leszámolások eredményeként. Puccs, puccsot követett.

DÉL-AMERIKA TÖRTÉNETE 8.

Az említett gazdasági, társadalmi és technikai fejlődés mellett néhány szót érdemes szólni a kultúráról is, amely szinten szerves része volt már ezekben az időkben is Latin-Amerikának. Az összes művészeti ág magas fokra jutott. Az építészet jellemző meghatározója a latin értékeknek. A közintézmények, középületek, pályaudvarok  és templomok mellet egyre nagyobb figyelmet kaptak a lakóházak is.

DÉL-AMERIKA TÖRTÉNETE 7.

A nagy világégés, az 1914-ben kirobbant világháború közvetlenül nem érintette a kontinenst, de mint minden világpolitikai esemény, így következményei később éreztették hatásukat. Míg Európában dúlt az öldöklő és esztelen pusztítás, addig a latin országok éppen függetlenségük 100. évet ünnepelték, és többé-kevésbé a virágzó haladás folyamata megmaradt.

Tartalom átvétel