Ezúttal az esztergomi kórházigazgatókat mutatom be, a XIX. századtól 1950-ig. Lőrinczy Rezső, Feichtinger Sándor, Mátray Ferenc, Gönczy Béla, Eggenhofer Béla és Szabó Zoltán rövid életrajzával, munkásságuk néhány fontos történésével ismerkedhet meg az olvasó. Itt most a legkevésbé ismert Szabó Zoltánról olvashatnak néhány adatot, aki igen nehéz időszakban, rövid ideig vezette a kórházat.
Nem csak az esztergomi Szemészeti Osztály megteremtője volt, hanem 1958. Január 1-től 1966-ig a kórház irányításának feladatát is ő látta el. Születésének 100. évfordulóján illő tisztelegni emléke előtt. Bárdy Károly 1917. április 26-án született Mezőberényben. Ha Mezőberény honlapján vagy a Wikipedián keresünk rá a nevére meglepődhetünk azon, hogy nem találjuk.
Régi adóssága az esztergomi helytörténetírásnak a Vaszary Kolos Kórházban lévő, úgynevezett Lázár-kápolnáról mesélni. Most íme, itt van, köszönhetően Osvai László doktor- helytörténetírónak, aki a Kolos-füzetetek legújabb számában adja közre ezt a históriát. Cikkünk a „Kórházi kápolnánk” című dolgozatból szemelvényez.
„Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 696/2016.(XII.8.) önkormányzati határozatával a városi kitüntetések adományozásáról szóló 47/2005. (XI. 9.) esztergomi ör. rendelet 18. §-a alapján 2016. évben Dr. Gönczy Béla-díj az „Esztergomi Gyógyításért” kitüntetést adományoz megosztva dr. Hermann Károly és dr. Pátkai István részére.”
Esztergomban született. A diploma megszerzése után, 1966-tól kórházunk dolgozója volt 1969-ig. Ezt követően az Országos Kardiológiai Intézetben gyógyította a betegeket. Haló poraiban visszatért szülővárosába. Borbola professzor úr búcsúszavai a belvárosi temetőben hangzottak el.
– Ha valaki a gyógyítást választja hivatásának, miért lesz valakiből radiológus? Nem éppen slágerszakma. – Magam sem a radiológiát választottam elsőként, az egyetem elvégzése után az esztergomi kórházban urológusként kezdtem. Urológusként is szakvizsgáztam, eztán mentem át a radiológiai osztályára.
Egyre kevesebben vannak már, akik személyesen ismerhették, de a megemlékezést író még beszélgethetett vele. Emlékszem rá és feleségére dr. Szabó Katalinra is. Az esztergomi tüdőgyógyászat meghatározó alakjai voltak ők.
25 évvel ezelőtt Szállási tanár úr az első magyar orvosnőre Hugonnai Vilmára emlékezett. A dolgozat újraközlésének az is aktualitást ad, hogy Hugonnai Vilma 25 évvel ezelőtt március 25-én hunyt el.
1927. március 1-én született Tokodon. 1951-ben neve már ott szerepel az esztergomi orvosgyakornokok könyvében. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Orvosi diplomáját 1952. június 28-án keltezték. 1957. február 28-ig katonaorvosként tevékenykedett. 1956-ban a sötétkapui sortűz sebesültjeinek ellátásában ő és katonaorvos társai is részt vettek.
A sors élete indulásakor sem halmozta el kegyeivel. Sok-sok műtéten esett át, míg kommunikálni tudott társaival. Ez a tény egész életét meghatározta. Mindig arra törekedett, tudatosan és ösztönösen is, hogy bebizonyítsa, semmivel sem értéktelenebb az ő élete, mint az ép testtel született társaié.