"A törvény olyan, mint a pókháló: a nagy madarak könnyen átszakítják, csak a legyek akadnak fel benne."
Erasmus
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
Egy korábbi cikksorozatunkat ismételjük meg kiegészítve új adatokkal, ismeretekkel, a múltból eljutva napjainkig. Igazgatóink között különböző egyéniségek voltak, a munkásságukat a kórháziért áldozó orvostól a pillekönnyű morális alapon állóig. Először az idők homályából Lőrinczy Rezsőt idézzük meg.
Február elején még dr. Mátray Ferenc igazgató h. számolt be a kórház előző évi munkájáról a statisztikai adatok tükrében. 1895-ben 542 beteget / 387 férfi és 115 nő / kezeltek, meghalt a kórházban 47 fő / 23 férfi és 24 nő /, az ápolási napok száma 13 256 volt.
A Veszprém megyei Ősi, kis falú Várpalota mellett. A község létezéséről az első írásos emlék 1009-ből származik. Számos neves szülöttét sorolhatjuk fel: Kubik Anna színésznő, Kévei György és Erdélyi Zoltán Ybl díjas építészek és 75 évvel ezelőtt itt született kollegánk Pátkai István is.
Állami Egészségügyi Ellátó Központ /ÁEEK/ főigazgatója dr. Német László nemcsak esztergomi születésű, de kollegánk is volt a kórházban. Most egy 1997-ben vele készült riportot elevenítünk fel, mely az „Orvosportrék Esztergomból 1.” kötetben is megjelent. Hamarosan a főigazgatói interjút is olvashatják!
Bár az 50-es évektől kezdve a Városi Tanács Kórháza elnevezést kapta az esztergomi közkórház, a lakosság azonban mindig is Kolos Kórházként emlegette. 1989. június 15-én a Városi Tanács VB határozata értelmében visszakaptuk Vaszary Kolos nevét. A „névadó” ünnepségen, 1989. december 6-án, Paskai László bíboros, prímás esztergomi érsek a következő ünnepi beszédet mondta: 
Kevesen tudják ma már, hogy dr. Gőgh Edit főorvosnő 1984-1986-ig kórházunk dolgozója volt. Ezért is ajánlom kitüntető figyelműkbe a 6 kis könyvet, melyek az alábbi címeket viselik: „Önismeret, önbecsülés” - „Emberi kapcsolatok” - „Test, lélek, szellem” - „ Megbocsátás” - Öröm és forrásai”, - - „Szorongás, félelem, pánik”
„Nem első próbálkozás, hogy a Kórház dolgozóit írásos formában rendszeresen tájékoztassuk az érdeklődésre számottartó problémákról. Az eddigi kísérletek hosszabb-rövidebb idő után meghiúsultak. Jelen próbálkozásunk, mely az Orvosi Kamara támogatásával indul, reméljük hosszabb életű lesz.” – 25 éve a Kór-Lap első számában írtam ezeket a sorokat!
Dr. Murányi István városi tiszti főorvos az újév első napjaiban nekilátott az 1955-ös évi beszámolójának elkészítéséhez „Esztergom Város közegészségügyi helyzetéről”, melyet a Városi Tanács tavaszi ülésére készített el.
A Vaszary Kolos Kórházban mindig is voltak tudományos fokozattal bíró orvosok, elég csak Darabos és Lélek tanár urakra vagy Leel-Őssy professzor úrra utalnom. Dr. Kovács Márta távozása után sem maradtunk PhD-s orvos nélkül. Dr. Vida Zsuzsanna főorvosnőt erről kérdezem:
Nem volt esztergomi születésű. 1901. január 2-án látta meg a napvilágot Zalatárnokon. Középiskoláit a pozsonyi és a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte. Édesapja földműves ember volt, édesanyja már nem érte meg azt a napot, amikor fia a Pázmány Péter tudományegyetem orvosi karára beiratkozott.