"Az élet megtanította nekünk, a szeretet nem abból áll, hogy bámulunk egymásra, hanem egy irányba nézünk."
A.S. Exupery
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
Középbirtokos nemesi családban született. Sopronban. Az evangélikus líceumban tanult. Titokban írt verseit barátja, Kis János lelkész elküldte a korszak irodalmi vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek. Berzsenyi felbuzdult a széphalmi mester dicséretén, és egy kötettel lépett a nyilvánosság elé. Ezután egyre kevesebbet verselt, Kölcsey kritikája is kedvét szegte. Élete végén egyre magányosabban élt birtokán, Niklán. 
Lapunk nem csak a költészet napján próbálja a vers szeretetét, olvasását a mai körülmények között is propagálni. Mindig is a magyar költészet értékeire koncentráltam. Most mégis kicsit kivételt teszek, és Kosztolányi Dezső egy csodálatos fordítására szeretném felhívni a figyelmet! Kipling legismertebb műve „A dzsungel könyve”, de a költészet területén is maradandót alkotott.
Az erdélyi, tehát kisebbségben élő költő, Dsida Jenő ma már klasszikusnak tartott verse a legcsodálatosabb megfogalmazása a Nagyhét misztériumának.:
Babits Mihálynak ez a verse a március 15.-i ünnepségeken csak nagyritkán hangzik el, napjainkban sem ettől lesz hangos a média. Pedig ez a költemény az, amely talán legjobban fogalmazza meg március 15.-e lényegét
„Ladányi Mihály (Dévaványa, 1934. február 12. – Csemő, 1986. szeptember 20.) magyar költő. Festőnek, grafikusnak készült, de már korán verselt is…Társadalmi elkötelezettsége kiállást jelentett a peremen élők mellett, akikhez – független életmódjával – mindinkább maga is odatartozott….
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep. A farsang csúcspontja a karnevál, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. 
Kívül, belül maradjon
Babits Mihály „Verseny az esztendőkkel” című verseskötete 1934-ben jelent meg. Ebből egy nem szokványos, idilli, de elgondolkoztató verssel, kívánok áldott karácsonyt valamennyi olvasónknak!
December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem ('tíz') szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: „fagyláros”. A magyar népi kalendárium „karácsony havá”-nak nevezi.
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.