"Vajon van élet a halál elõtt?"
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
1964 óta József Attila születésnapján tartjuk a költészet napját. Ilyenkor a hivatalos média kampányszerűen foglalkozik a lírával. Az ekor-lap-ban nem csak alkalomszerűen, hanem rendszeresen jelennek meg versek. Szeretnénk egy verssel csatlakozni a költészetnapi kampányhoz.
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3. Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. 2 versével emlékezünk rá.
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére. 2 versével emlékezünk rá!
Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. Az Arvisurák szerint Kikelet hava. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.
Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.
Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava.
Advent első vasárnapja egyfajta vízválasztó az év egésze és a karácsonyi időszak között, innentől kezdve minden a várakozásról és készülődésről szól. Idén advent első vasárnapja november 30-ra fog esni, utolsó napja pedig december 21-re, ekkor kell mind a négy gyertyán meggyújtani a kanócot.
December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem ('tíz') szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. Az arvisurák szerint álom hava. A magyar népi kalendárium karácsony havának nevezi.
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. Az Arvisurák szerint Enyészet hava. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. 