"Házasodni annyi, mint jogainkat megfelezni, kötelességeinket megkétszerezni"
Schopenhauer
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Az ókori görög kultúrában a szeptembert Βοηδρομιών-nak (Boēdromion) hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. Az Arvisurák szerint Földanya hava.
Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.
Irataim rendezgetése közben bukkantam rá a Kórház 1988-as időszaki kiadványára, melybe újra elolvashattam Parancs János (1937-1999) 2 versét. 1987-ben a Mozgó Világban jelentek meg. Ajánlom ma is figyelmükbe.
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.[1] Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. Az Arvisurák szerint Áldás hava. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. Az Arvisurák szerint Napisten hava. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. Az Arvisurák szerint Ígéret hava. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. Az Arvisurák szerint Szelek hava. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.[1] A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. Az Arvisurák szerint Kikelet hava. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.