VERS

DSIDA JENŐ - HELTAI JENŐ: DECEMBER

DSIDA JENŐ - HELTAI JENŐ: DECEMBER
December az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. Az Arvisurák szerint Álom hava. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.
 

DSIDA JENŐ-RADNÓTI MIKLÓS: OKTÓBER

DSIDA JENŐ-RADNÓTI MIKLÓS: OKTÓBER

Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét). Az Arvisurák szerint Magvető hava.
 

DSIDA JENŐ-KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: SZEPTEMBER

DSIDA JENŐ-KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: SZEPTEMBER

Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Az ókori görög kultúrában a szeptembert Βοηδρομιών-nak (Boēdromion) hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. Az Arvisurák szerint Földanya hava.
 

DSIDA JENŐ – JÓZSEF ATTILA: AUGUSZTUS

DSIDA JENŐ – JÓZSEF ATTILA: AUGUSZTUS
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.
 

DSIDA JENŐ- JÓZSEF ATTILA: MÁRCIUS

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

TÓTH ÁRPÁD – DSIDA JENŐ: FEBRUÁR

Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

KÁNYÁDI SÁNDOR - DSIDA JENŐ: JANUÁR

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

 

ÜNNEPI KÖNYVHÉT 2011

 

A Könyvhéten idén is megjelent a Magvető „Szép versek 2011” című kötete.
Verseskötetet nem lehet kiolvasni, csak belelapozni, esténként, vagy ha békére vágyunk beleolvasni. Már az első este, találtam egy olyan verset, mellyel az egész könyvet szívesen ajánlom az olvasók figyelmébe.

125 ÉVE SZÜLETETT TÓTH ÁRPÁD

 

1886. április 17-én született Tóth Árpád Aradon. Halála tizenötödik évfordulóján írta Szabó Lőrinc: „Tóth Árpádnak éreznie kellett, hogy neki is grófi vagy hercegi rangja van a magyar lírában, és hogy amit csinált, az romolhatatlanabb és kikezdhetetlenebb, mint sok más ünnepi alkotás.” Az évfordulón vegyük le a polcról verseskötetét és olvassunk bele. Mi Babits Mihály búcsúztatójával emlékezünk rá.

KÖLTÉSZET NAPJA 2011

 

1964 óta, József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Költészet napját. Lapunk rendszeresen közöl verseket. A szerkesztő abban reménykedik, hogy most, a nagy menetelések idején is, lesznek néhányan, akik megállnak, odalépnek a könyvespolcukhoz és elolvasnak egy-két verset
Tartalom átvétel