Versek

KARÁCSONYI VERSEK

A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. József Attila, Nagy Gáspár és Babits Mihály egy-egy versével szeretnék az ünnep hangulatához hozzájárulni.
 

BÚCSÚZTATÓ-FÉLE

 

Mire ezeket a sorokat olvassák, már valószínűleg elhagyták hazánkat. Távozásukat nem kíséri különösebb média visszhang, pedig ilyenkor minden érző ember valamiféle szomorúsággal gondol rájuk. Elmenetelüknek nincs hír értéke, nem szenzáció, évről évre természetesen bekövetkező esemény. Egy pillanatra megállva napi rohanásunkban búcsúztassuk el őket.

IN MEMÓRIAM UTASSY JÓZSEF ( 1941-2010 )

Nagy költő volt!!! Pályája során megadatott neki az elismerés is számos díj formájában,
A József Attila, a Déry Tibor, a Kossuth és a Bethlen Gábor díj. Övé lett a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja. Életrajzát mindenki olvashatja az interneten. 69 év adatott neki, melyből most meghatározó élményére – fia születésére és halálára írt verseivel – emlékezünk.

2010 MÁRCIUS 15.

…”A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
                     Esküszünk,
                     Esküszünk, hogy rabok tovább
                     Nem leszünk!”…

NŐNAP 2010. MÁRCIUS 8.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.

RADNÓTI MIKLÓS: GYÖKÉR

„Tízkor havas eső esik, koromsötétben, bokáig sárban botorkálunk munkára. Öten belső munkát kapunk. Az óriási cukorkeverőt kell kitisztítanunk. Emeletnyi magas tartály, az egész tartályt kitöltő keverőgépekkel és tengelyekkel. S az egész ragad az undorító sárga cukorpéptől. Fölül ragacsos vasrostély. Felmászok a létrán, belenézek, felfordul a gyomrom.”…

 

/ Radnóti Miklós: Napló /

 

APÁCZAI CSERE JÁNOS / 1625-1659 /

Nem csak a magyar egészségügyet, hanem az oktatást is padlóra küldte az elmúlt 7 év liberalizmusa. Esztergom iskolaváros! Nekünk is szembe kell néznünk a helyi pedagógiai problémákkal!!! Nemrégiben példaként említettem a jelenből Ritoók Zsigmond tanár urat. Jó igazodási pontot jelentene Klebelsberg Kunó is, de most mégis egy XVII. századi nagyságra emlékezzünk!

VÁLASZ DR. JÓNÁS LÁSZLÓ KÉPVISELŐTÁRSAMNAK!

„Az Önkormányzati többség nem keresztényi, hanem farizeusi elveket vall!...
Én igyekszem keresztényként viselkedni, ezért nem is hallgatok.
Alapvető keresztényi elv, hogy oltalmazd a rászorultat! Ne bántsd a gyengébbet! Ne légy bosszúálló, dölyfös! Én ezek közöl egyiket sem látom a többségi, mert sem keresztény, sem nem polgári oldalon!” / Dr. Jónás László /

Szabó Éva: Húsvét 1989

Hordják a Golgotát alólad
kis alkalmi Krisztusok
a latorságnak állítanak
keresztet s az ég kárpitja
nem szakad meg mégsem
a Pilátusok kezüket mossák
Júdás nem köti fel magát
harminc ezüstön vett szégyenében
a Péterek kakasszó előtt
tagadják meg a Mestert
szatócsok járnak a Kálvárián
pirulnak mind a stációk
hallgatnak a harangok
könnyeivel strichel Magdaléna
mázsás kövét a sziklasírnak
nem görgeti el feltámadás
csodák csak csendben esnek
s itt nagy a hangzavar
van-e még erőd kimondani
s hallják-e a mindenfelől acsargók
uram bocsásd meg vétkeiket
mert nem tudják
hogy mit cselekszenek…

Mottó

Mire a szívem szárnyat bontott,
Elrabolták a horizontot.

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

 „Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? Hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
S őrök kísértek végig az úton.”

Tartalom átvétel