Ádventi Küldetésben

Karácsonyi köszöntésem nyílt levél Manilából feleségemnek, Baghy Gizellának, aki jelenleg a nyugat-afrikai Togoban dolgozik.

Az ekor-lap olvasóinak ezúttal küldjük karácsonyi és újévi jókívánságainkat. 

Örömmel olvastam újra a napokban közölt “Álmaink és a valóság” sztorit, értékelem a szerkesztő úr figyelmességét. Már csaknem elfeledtem a történetet. A “jászol” epizód azt hiszem illik az ekor-lap ádventi – karácsonyi szelleméhez, melyet Barsi Balázs írásai különösen elmélyítenek.

Osvai Főorvos Úr írja, hogy hitleveleim miatt szűkebb hazánkban rám még emlékeznek, de hadd mondjam el, hogy feleségemmel együtt járunk a távoli utakon. Küldetésünk elsősorban Gizella helytállásához kapcsolódik, és nekem az a megtiszteltetés jutott, hogy kísérjem őt missziós útjain. A Christoffel Blindenmission (CBM), több mint 100 országban tevékeny, a világot behálózó szervezet, néha váratlan kanyarokkal éri el a sérült, marginalizált, rászoruló embereket. Segítségünkre, tudásunkra különböző helyeken van szükség, - szemész kell például Afrikában, míg Kelet Timorban és Indonéziában idegorvosra van szükség.

Legtávolabb 2007 elején voltunk egymástól, Gizella Sierra Leone-ba, a “blood diamond” országba (ahol a gyémánthoz vér tapad), kapott meghívást én meg a Fidzsi-szigeteken javasoltam a pszichiátriai kórház vasrácsainak eltávolítását. A földünk csaknem pontosan átellenes pontjain dolgoztunk. Sierra Leone, Nyugat-Afrikában az egyenlítőtől északra helyezkedik el, a Fidzsi-szigetek az egyelítőtől délre, a Csendes Óceán deli medencéjének kis sziget-országa. 2007-ben volt még egy interkontinentális akciónk, amikor korábbi nigériai munkahelyünkön, Kánóban, Nyugat Afrikában kértek szemészeti konzultációt, egyidejűleg én Szingapurban és Indonézia cunámi sújtotta Aceh tartományában voltam elfoglalva.

Két héttel ezelőtt Togóban volt szükség szemészre, hogy a lome-i II. János Pál Pápáról elnevezett szemkórház betegei ne maradjanak ellátatlanul mialatt a CBM nyugat-afrikai szemész konzultánsa, a kórház vezetője három hónap szabadságát tölti. Gizella vállalta a csöppet sem egyszerű feladatot. Francia nyelvterületen, számos képzési, szervezési feladattal. Nap, mint nap műtéteket végez és járóbetegeket lát el. Lométől északra Glei-ben dolgozó még tapasztalatlan afrikai kolléga is ellenőrzésre szorul. Így gyakori vidéki konzultációs feladatokat is el kell látnia. Én meg végre Myanmarba kaptam vízumot és a májusi ciklon pusztítása után vehetek részt a helyreállitó munkában.

Ádventi szolgálatunkkal így “átöleljük” a földet. Jelképesen “kitárt karokkal”, sokféle népet befogadva. Karácsonyi köszöntésünket egymás felé küldve úgy érezzük, hogy sokan, akik elfogadták segítségünket, személyesen összekötnek bennünket. Testvéreink, akikkel együtt sírtunk a cunámi, a tájfunok, a vulkánkitörések és a háborús krízisek fájdalmában, akik örömükben táncra perdültek a sikeres szemműtétek után. Akik Radnóti Miklós halhatatlan szavaival élve a repülőkről nem láthatók, akiknek lábához térdepelnek a bokrok, akik szöcskék, ökrök, tornyok és szelíd tanyák között mennek az úton és sok gyerekkel körülvéve piros zászlót lengetve’ közvetítik ádventi – karácsonyi üzenetünket.
Kedves barátaink, most egy pillantás a térképre. A Fülöp Szigetek fővárosából Manilából küldött “Merry Christmas – tagalog nyelven Maligyang Pasko” kívánságomat elsőnek a CBM által segített Palawan szigeten élő hallássérült barátaink hallják meg.

Ők a Dél-Kínai tengeren át küldik tovább a megváltás hírét, a “Ria Hari Natal-t” Bahasa nyelven Indonéziába. Antennáink vannak még Tájföldön, Dél-Kínában, Myanmarban is, majd a cunámi sodrásában szerzett dél-indiai és sri lankai barátaink veszik adásunkat és az Indiai Óceánon át, hindi nyelven mondják, hogy “Shubh Dipavali – Szép karácsonyt!”

Az Indiai Óceánon át Kenyába, Tanzániába, Ugandába ér a köszöntés, “Changamfu Krismas”, swahili nyelven. Ruandában Zaire Kongóban és Nigériában is veszik a hírt, onnan már csak egy ugrás a keskeny Beninen át és máris Togóba ér karácsonyi köszöntésem. Nigériában persze a Hausa nyelven szól a “Boldog karácsony”, - “Barka da kirsimati!” – mondják és Beninben meg Togoban fordítják franciára, “Joyeux Noel!” köszöntéssel.

Agape szeretetünk a fél glóbuszon át ér és szívünkben helyet adunk mindazoknak, akiket ezekben az országokban a segítő hivatásunkat gyakorolva érinthettünk. Így Miroslav Volf-al, az eszéki evangélikus teológussal együtt mondhatjuk. ‘Egy csodálatos új ország építői lehetünk mi is. Isten az új otthon építőmestere, ahol a lakók különleges, megismételhetetlen személyi adottságaikkal illeszkednek egy közösségbe, ahol a szeretet, a gondoskodás nyelvén megértik egymást, felismerik a szükségleteket, személyesen köszöntik a szomszédokat, méltósággal tudnak adni és elfogadni is’.

Befejezésül, kissé szakmai hangvétellel szeretném ünnepelni a szemész és az elmeorvos – vagy általánosítva a fizikális és lelki segítés területein dolgozók egymásrautaltságát. Hogy együtt tegyük látóvá a szemet és a szívet, hogy egyaránt figyeljünk a testi és lelki problémákra és erőforrásokra is. Tanítványaimat okítva sokszor elmondom, hogy a “sight” a “látás” és az “insight” a “belátás” egyaránt fontosak. A németül tudók ezt a gondolatot a Jaspers által kifejtett “sinnliches und verstehendes Sehen” – nel, “testileg érzékelő és megértő percepcióval” társítják, de legszebben Antoine de Saint-Exupery mondja el, “On ne voit bien q’avec le coeur, l’essential est invisible pour les yeux,” magyarul, “Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.”

Talán még egy kedves intimitást is elbír a húszezer kilométeres messzeségbe küldött köszöntésem. Házasságkötésünk után évekig nem volt tudatos számomra, hogy Gizella és István történelmi párhuzamra emlékeztet. Mára megbarátkoztam, neveinkkel. Gondviselőnk bátorító mosolyát jelenti számomra nevünkben rejtett örökség.

Pátkai István

Tekintsék meg galériánkat!