Alzheimer-kór

Alzheimer-kór kezelésére szolgáló készítménnyel bővült a Richter termékpalettája

Budapest, 2008. július 1. – Már kapható a gyógyszertárakban a Richter Alzheimer-kór kezelésére szolgáló készítménye, amely napi egyszeri szedés mellett, már a betegség korai fázisában adható.

A kutatás és az innováció a Társaság 1901-es megalapításától kulcsszerepet tölt be a vállalat stratégiájában. Mára a Richter 800 főt meghaladó kutató-fejlesztő bázisával a közép-kelet-európai térség legjelentősebb gyógyszerkutató- és fejlesztő központjává vált. A Társaság az originális kutatás mellett generikus készítményfejlesztéssel, illetve kémiai eljárásfejlesztéssel is foglalkozik. A Richter egyik legfőbb célja, hogy folyamatosan bővítse termékportfolióját. Célja megvalósítása érdekében jelentős beruházásokat hajt végre, és újabb stratégiai együttműködéseket alakít ki mind kutatás-fejlesztési, mind kereskedelmi és marketing területen, amelyek biztosítják a Richter csoport dinamikus fejlődését. 2007-ben is folytatódott a termékösszetétel korszerűsítése, amelynek következtében a kilencvenes évek közepe óta bevezetett termékek a Társaság teljes árbevételének 50 százalékát tették ki.

A Richter számos, korszerű terápiát biztosító készítménnyel rendelkezik a központi idegrendszeri területen, amely most az Alzheimer–kór kezelésére szolgáló készítménnyel bővült.

Alzheimer-kór

A demenciák leggyakoribb típusa az Alzheimer-betegség, ami az időskori demenciák 50-60 százalékáért tehető felelőssé. A kórképre jellemző kórszövettani és klinikai elváltozásokat 1907-ben írta le Alois Alzheimer német ideggyógyász. Korábban az Alzheimer-kórt ritkán előforduló betegségnek tartották, a 70-80-as években azonban kiderült, hogy jóval több embert érint, mint azt korábban feltételezték. Mára a szívbetegségek, rosszindulatú daganatok és az agyvérzések után az Alzheimer-kór a negyedik leggyakoribb halálok a fejlett országokban. Az „évszázad betegsége”-nek tartják, mivel az átlagéletkor emelkedésével párhuzamosan ugrásszerűen nő az Alzheimer-betegek száma. Az amerikai Alzheimer’s Society szerint 2025-re megkétszereződik az érintett betegek száma a világon. Egy 2004-ben az USA-ban végzett vizsgálat eredménye szerint az idegrendszeri kórképek közül a demenciák igénylik a legnagyobb ráfordítást a társadalomtól. A közvetlen egészségügyi kiadásoknál is jelentősebbek a beteg ápolása és a hozzátartozók munkából való kiesése miatt jelentkező közvetett költségek.

A demenciákkal foglalkozó hazai szakemberek véleménye szerint Magyarországon 100.000-150.000 Alzheimer-kóros beteg lehet.

Az Alzheimer-betegségre jellemző a kognitív funkció beszűkülése, a gondolkodás és az ítéletalkotás zavara, valamint a viselkedés és a személyiség megváltozása. A kórkép progresszív jellegű, az intellektuális hanyatlást végül gyors testi leépülés és halál követi. A kórlefolyás a tünetek megjelenését követően átlagosan 8-10 év, amely nagy egyéni különbségeket mutathat.

Az Alzheimer-kór oka ismeretlen. Kialakulásában kiemelt szerepet tulajdonítanak az idegsejtek közötti térben felhalmozódó amyloid fehérje plakkoknak és a sejteken belül kicsapódó ún. neurofibrilláris kötegeknek.

Bár a betegség pontos oka egyelőre nem feltárt, ismerünk olyan tényezőket, amelyek növelni ill. csökkenteni képesek a rizikót. A rizikófaktorok közül a legfontosabb az életkor. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti. 65 év felett minden +5 életévvel a kórkép előfordulása megkétszereződik. Az életkor mellett szerepet játszanak még genetikai tényezők (az esetek 5-10 százaléka mutat családi halmozódást), eszméletvesztéssel járó korábbi fejsérülés, valamint mindazok a rizikótényezők, melyek a szívérrendszeri betegségekre is hajlamosítanak (magas vérnyomás, magas vérzsírszint, cukorbetegség, elhízás). Védő faktornak tekintik a magasabb iskolai végzettséget, a rendszeres testi és szellemi aktivitást, valamint az antioxidánsokban gazdag étrendet.

A kórlefolyás szakaszai

A betegségre lappangó kezdet, majd a panaszok lassú, folyamatos súlyosbodása jellemző.

Korai fázis: fokozódó emlékezetzavar, névfelejtés, szétszórtság, a térbeli és időbeli tájokozódás zavara, személyiségváltozás (visszahúzódás, érdektelenné válás). Ebben a fázisban jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné megfelelő, az ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelő.

Középsúlyos fázis: az emlékezethanyatlás mélyül, a beteg a közelmúlt eseményeit elfelejti, szótévesztések, ismerősöket arcról csak nehezen ismeri meg, nehézségek a mindennapi tevékenységekben. Ebben a fázisban az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető.

Súlyos fázis: nem ismeri meg a hozzátartozóit, a beszéd összefüggéstelen, az elemi napi működések (étkezés, tisztálkodás, toalett-használat) zavart szenvednek, folyamatos felügyelet szükséges. Ebben a fázisban állandó felügyeletet igényel. A személyes higiénét elhanyagolja.

A diagnózis és a kezelés az arra kijelölt ún. demencia centrumokban történik. Az Alzheimer-kór diagnózisa részletes neurológiai és belgyógyászati kivizsgálás, neuropszichológiai tesztek, laborvizsgálatok és képalkotók (CT, MRI) eredményén alapul. A betegség kezdeti tüneteit a hozzátartozók és gyakran a háziorvosok is az idősödéssel együttjáró feledékenységnek tulajdonítják, és csak későn kerülnek a betegek pszichiáter vagy neurológus szakorvoshoz. Mind a betegség diagnózisa, mind a gyógyszeres terápia elindítása ezért sok esetben éveket késhet. A 2007-es európai szakmai ajánlás szerint már a betegség korai fázisában fel kell vetni a gyógyszeres kezelést. A terápia célja a mentális romlás lassítása, illetve lehetőség szerint (átmeneti) megállítása; a kísérő pszichiátriai tünetek csökkentése, a funkcióképesség javítása vagy stabilizálása.

A Richter forgalomba került, új kedvező árfekvésű készítménye, amely a betegség korai fázisában adható ezt a terápiás célt szolgálja.

További információ:

Beke Zsuzsa
Kormányzati kapcsolatok és PR vezető
T: 431-4888
E-mail: zs.beke[kukac]richter[pont]hu