A bécsi cukrászdától a józan észig!

Az Uniós csatlakozásunk óta kevesen nyitottunk cukrászdát Bécsben. Nem is nagyon hittünk benne, de azért reméltük, hogy bizonyos döntéseket a józan ész, nagyobb mértékben fog irányítani, mint korábban. Optimistává tett minket az a tény is, hogy a csatlakozó országok között sok tekintetben elsők voltunk.

Most ne a cukrászdát sirassuk, hanem nézzünk körül saját házunk táján: Komárom-Esztergom megyében, Esztergomban, és azon belül is az egészségügyben.
A józan ész és a gazdaságosság fogalma már a késő Kádár korban is megjelent. Az 1902-ben átadott esztergomi Kolos kórháztól 8 kilométerre 1922-ben a dorogi bánya kórházat épített.

A 70-es évekre már egyre többen belátták, hogy 8 kilométeren belül nincs szükség – gazdaságosan fenntartani nem lehet – 2 szülészetre, 2 belgyógyászatra, 2 sebészetre… Fokozatosan koncentrálódott a fekvőbeteg ellátás az esztergomi kórházba. 2002-ben az utolsó osztály a reumatológiai is beköltözött Szent István városába és kiürült a dorogi kórház.
1998-2002-ig terjedő időszakban a megye 2 legnagyobb kórházában, Tatabányán és Esztergomban milliárdos fejlesztéseket valósítottak meg céltámogatás segítségével.

2002-től a megyében történt egészségügyi fejlesztések állatorvosi lóként prezentálják a magyar egészségügy koncepciótlan irányítását, melyet időről időre reformoknak mondott, és hirdetett pótcselekvésekkel lepleztek el vezetőink.

A nagyobb hatékonyság érdekében, az anyagi források koncentrálása a józan ész érvényre jutását jelentette volna. A megye 2 legnagyobb kórházának további fejlesztése természetes lépés lett volna. Ezzel szemben közel 1 milliárd forintért újraélesztették a dorogi kórházat, és nagyberuházásként új kórház épült Kisbéren.

A Nyergesújfalun korábban kialakított „kiskórház” mellet a várossal összeépült Lábatlanon, szakrendeléseknek otthont adó egészségházat építettek. A nyergesújfalúi „kiskórház” szükséges rekonstrukciója napjaink kérdése?!

Amikor a laboratóriumokban végzett egyre bonyolultabb, drágább vizsgálatok az anyagi források koncentrálást igénylik – most ne beszéljünk a privatizációs törekvésekről! – és a cél a centrumok létrahozása: 400 milliót fordítottak a komáromi kórház laboratóriumának fejlesztésére.
Amikor Esztergom pályázati pénzekből, a kistérség hozzájárulásával új korszerű mentőállomást épített közel 90 millió összköltséggel, a szomszédos Dorogon szintén új mentőállomást épült!

A józan észt az utóbbi években legyűrte a politika ’hozzánemértése’, az egyéni és lokális érdekek kiszolgálásával.

Nem véletlen, hogy az esztergomi Vaszary Kolos Kórház már évekkel ezelőtt nyitni próbált a Felvidék felé.

Mégis csak furcsa jelenségként értékelhető az Unióban, hogy ha a Mária Valéria híd párkányi oldalán valaki kórházi ellátásra szorul, azt az 50 kilométerre levő érsekújvári kórházban kaphatja meg és nem a néhány 100 méterrel közelebb eső esztergomi Vaszary Kolos Kórházban.
Örömmel értesültünk ugyanakkor, hogy 15,3 millió koránás uniós támogatással elkészült, és átadásra került a párkányi Poliklinika. Az átadási ünnepségen,- bár Esztergom önkormányzata nem képviseltethette magát,- ott voltak kórházunk vezetői, akik régóta elkötelezett hívei a 2 ország közötti egészségügyet érintő kapcsolatok szorosabbá tételének.

Az Unió meghozza talán a józan ész érvényesülését!???

Példát mutat nekünk Szlovákia!?
Az esztergomi Hídlap értesülése szerint Párkányban rövidesen beindul az új dialízis állomás!!!

2 kilométeren belül, - Esztergomban - 18 éve működik egy - elfogultság nélkül mondhatom - világszínvonalon álló művese állomás, a legmodernebb eszközös, és kórházi háttérrel, mely képes a térség betegeinek ellátására. Ugyanez a cég Érsekújváron is működtet állomást.

Vajon Szlovákiában az egészségügy vezetői mennyire tudnak példát mutatni nekünk?!

Vajon az Unió, döntéseivel, támogatásaival mindig a józan ész érvényesülését biztosítja!?

Osvai László dr.