Egykori fertőző

Az egykori Fertőző Osztály területén épült új kórházi épületbe megkezdődött a beköltözés. Új, korszerű elhelyezést kap a Mozgásszervi Rehabilitációs és a Reumatológiai Osztály. Mielőtt azonban az új épületet bemutatnánk egy korábbi írással emlékezzünk meg a volt Fertőző Osztályról, és az ott dolgozókról.

Eltűnt egy épület!

Néhány nap alatt lebontották az egykori Fertőző Osztályt és nyomát is eltüntették az erőgépek. 60 évig hozzátartozott kórházunk képéhez. A közeljövőben ezen a területen új reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztály építése kezdődik meg. Írásommal az egykori Fertőző Osztálynak szeretnék emléket állítani.

1933. november 12-én elhunyt dr. Gönczy Béla, akinek a belvárosi temetőben levő sírkövére méltán került ez a mondat: „ a kórház életrehívója”.

Utóda az igazgatói székben keresztfia dr. Eggenhofer Béla lett, aki 33 évesen pályázott erre a posztra. 6 pályázó közül választották meg őt.

Az új igazgatónak nem volt könnyű dolga. A betegforgalom / 1902-ben 1307 beteget ápoltak, 27 982, ápolási napot teljesítettek és 21,4 nap volt az átlagos ápolási idő – 1933-ban 2171 beteget kezelte, az ápolási napok száma 43814 és az átlagos ápolási idő 20.1 nap volt / jelentősen nőtt, az épületek megsüllyedtek, a régi vízvezeték csövek sorra lyukadtak ki, a lapostetők megrokkantak, mindennapossá váltak a beázások. Jelentős volt a hiány műszerekben és orvosi eszközökben. 31 évvel a kórház megépítése után az intézmény minden tekintetben megújításra szorult!

A kórház viszont gyakorlatilag fizetésképtelen volt.
Az új igazgató egy hosszútávú rekonstrukciós tervet dolgozott ki. Ennek főbb állomásai a következők voltak:

• A kórházigazgatói lakásból egy modern, septikus és aseptikus műtőt is tartalmazó szülészeti pavilont kell kialakítani.” A vármegye méltányolva a kórház súlyos anyagi helyzetét 12 000 pengő segélyt szavazott meg, kizárólag arra, hogy az igazgatói épületet modern szülészeti osztállyá alakíthassuk”
• A 2. pavilon emeletét a szülészet kiköltöztetése után, a Simor kórházból átkerülő belgyógyászati, szemészeti és bujakóros betegek foglalják el, és itt lesz a laboratórium is.
• A Simor kórházból szanatóriumi jelleggel tüdőosztályt kell kialakítani.
• Az elkülönítő pavilont ki kell bővíteni!
• A sebészet épületére emeletet kell építeni, és meg kell újítani a műtőket.
• Át kell szervezni a kórház élelmezését, annak tárgyi és személyi feltételeit modernizálni kell.

A szép tervek megvalósításához egységes akarat és pénz szükségeltetett. Az új igazgató maga mellé tudta állítani a város és a megye vezetőit. A főispán és az országgyűlési képviselő erélyes utánjárására az OTI 150 000 pengős hosszúlejáratú kölcsönt helyezett kilátásba, a minisztérium pedig a Simor szanatóriumi jellegű átalakítását nem tartotta kivitelezhetetlennek.
A kölcsön elérésére 2 évet kellett várni. A megkötött szerződés szerint 1935. október 1-től minden év április 1-én és október 1-én kell a részleteket törleszteni 25 éven keresztül. A kamat 6 százalékos volt.
Az OTI szigorú ellenőrzéshez is kötötte a kölcsönt.

A pénzügyi tranzakciót a minisztérium május 21-én engedélyezte.

A Város vezetése 1935. december 28.-i ülésén határozatot hozott, „abból a célból, hogy a tulajdonát képező közkórház tatarozása, nélkülözhetetlen fejlesztése végrehajtassék s ezzel kapcsolatban…a rentabilitás fokozása biztosíttassék, elhatározza, hogy a most említett munkálatokat fokozatosan végrehajtja.”

Óriási problémákkal kellett a döntéshozóknak szembe nézni. Az egész beruházás ára 263 453 pengő volt. Erre a teljes fedezet nem állt rendelkezésre, ezért döntöttek a fokozatos megvalósítás mellett. A következő ütemezést fogadták el.

Először elkészül a szülészet és az apácalak renoválása, majd sor kerül a sebészeti emeletráépítésre, tatarozzák a belgyógyászatot és a konyhaépületet. Megvalósítják a melegvíz szolgáltatást. Mindezt 159 989 pengőből remélték megvalósítani. A Simor kórházzal való szerződés felmondásából évi 8-10 ezer pengő megtakarítást prognosztizáltak. A teljes rekonstrukció még hiányzó 100 ezer pengős összegének fedezését a belügyminisztertől várták államsegély formájában. Hangsúlyozták, hogy a város 150 ezer pengő kölcsön felvételével óriási terhet vállalt és nagyobb áldozatot már nem tud hozni.

Foglalkoztak az egyre sürgetőbb kérdéssel, a fertőző osztály létrehozásával. Döntöttek, hogy ez a kórház területén valósuljon meg. Mivel a fertőző betegek tekintélyes része a vármegye területéről jött, felkérték a vármegye törvényhatóságát, hogy az építés anyagi fedezetét oldja meg.

Eggenhofer Béla már 3 éve volt igazgató, de az építkezések még mindig nem indultak meg. Volt olyan vélemény, hogy nem is fognak, mert a kérdés lekerült a napirendről.

Sokat segített a kórház rekonstrukció helyzetén Johan Béla államtitkár levele, mely 1936. április 8-án kelt, és a polgármesterhez íródott. Az államtitkár nyomatékosan figyelmeztette a város vezetőjét, hogy Esztergom megyei város, …többezer iskolás gyerek és tanuló tartózkodási illetve lakóhelye, nélkülözi azt az elengedhetetlenül szükséges fertőző kórházi gondoskodást, illetve berendezést, melynek hiánya egyes heveny fertőző betegségek fellépése esetén járványok kifejlődésére vezethet és esetleges járványok jelentkezésénél beláthatatlan következményekkel járhat…Felhívom Polgármester Urat, hogy a fentjelzett hiány pótlását a legsürgősebben tegye újabb kezdeményezése tárgyává és megoldását teljes eréllyel szorgalmazza.”

1936. július 22.-i dátummal megérkezett a Magyar Királyi Belügyminisztériumtól, dr. Dávid Mihály aláírásával az a terjedelmes levél, mely bizonyos feltételekkel zöld utat biztosított a rekonstrukciónak.

A fertőző épületére 4 pályázó adott be ajánlatot:

• Szente József Dorogról, 34 500 pengő
• Toldy János és Fazekas Kálmán, Esztergom, 36 836
• Kosik Ferenc és Taly István, Esztergom 37 368
• Bagi Gyula, Budapest 42 655

A pályázatot végül is Fazekas Kálmánék nyerték el.

A rekonstrukciós munkálatok elindultak. Szeptember végén a portáslak tető alá került, a hullaház elkészült, és intenzíven dolgoztak a sebészet és a fertőző emeleti falazásán.

1937. végén a kórház dolgozói voltak:

• Dr. Eggenhofer Béla igazgató főorvos
• Dr. Hamza József o. főorvos
• Dr. Rajner János o. főorvos
• Dr. Oravecz Gyula röntgen főorvos
• Dr. Kazatsay Antal szemész főorvos
• Dr. Hamvas Ödön alorvos
• Dr. Gyopár László alorvos
• Dr. Paál Gábor alorvos
• Morvai Antal gondnok
• Mészáros Jánosné ellenőr
• Nábrády Teréz díjnok
• Galgócz Antal altiszt / kapus /
• 17 apáca
• 1 műtőapáca
• 3 ápoló, 3 ápolónő
• 2 udvaros
• 1 kertész
• 1 szakács
• 3 kukta
• 4 mosónő
• 1 raktáros

Fazekas Kálmán építőmester 1938. szeptember 10-én készre jelentette a fertőző épületét.

A földszinten a járványos betegek nyertek ellátást, az emeleten pedig 25 ágyon tbc betegeket helyeztek el. A rövidesen kitört II. világháború aztán alapvetően borította fel a kórház jövőjéről szőtt elképzeléseket.

A háború után koncepciós per indult a kórház igazgatója Eggenhofer Béla ellen. Az igaztalan vádak egyike érintette a fertőző osztályt is. Az igazgató felmentését kérő megokolásából tudunk az épület struktúrájáról.

…” a fertőző osztály az ő elkülönített hármas tagozatában 1938. évben, tehát a két régi épület átépítésekor, oly szervezeti megoldást nyert, mely szerint a földszint északi része skarlátos betegek részére tartandó fenn, a középső és a déli része pedig különböző, erősen fertőző betegek elkülönítésére szolgál, az emeleten pedig a tbc. betegek helyezendők el az osztályon.”…

/ a koncepciós perek persze nem az igazságról szóltak és a kórház igazgatóját eltávolították az intézmény éléről /

1950-ben nyílt meg a Csecsemő és Gyermek Osztály a mai helyén Patonay János főorvos vezetésével. 1953-tól az 52 ágyas Fertőző Osztály a gyermekgyógyászat kapcsolt részeként működött, egészen a főorvos nyugdíjba vonulásáig. Ezt követően önállósult az osztály dr. Seres Zsuzsanna vezetésével.

20 évvel ezelőtt jelent meg dr. Szállási Árpád, Esztergom egészségügyét feldolgozó könyve a „Szegényháztól a kórházig” címmel.

Ebből idézzük most az akkori orvosok és szakdolgozók neveit:

• Dr. Seres Zsuzsanna osztályvezető főorvos
• Dr. Nemes Tamás főorvos II.
• Dr. Sári Magdolna orvos
• Dr. Takács Mátyás orvos
• Nemes Dénesné főnővér
• Petrovics Ferencné
• Borsiczki Jánosné
• Flórián Imréné
• Jánosi Lajosné
• Kiss Györgyné
• Korompai Mihályné
• Malinka Mihályné
• Szabó Cz. Istvánné
• Tittmann Györgyné
• Tóth Jánosné
• Hetzer Lászlóné
• Román Györgyné
• Laczkó Tünde
• Pálmai Imréné
• Végh Margit
• Ötvös Sándorné

Sok éven keresztül volt megbecsült része kórházunknak a Fertőző Osztály. A belgyógyászoknak szakvizsga előtt nem kellett kötelező gyakorlat címén a fővárosba járni. Rendet, fegyelmet, a betegek szeretetét tanulták dr. Seres Zsuzsanna főorvosnőtől, az elemi fertőző betegségek ismerete mellett. A rendszerváltás után bevezetett megszorítások egyik első áldozata lett az osztály.
Miután Seres Zsuzsanna 55 évesen nyugdíjba vonult a betegellátás fokozatosan leépítésre került, és 1995. októberében bezárták a kapuit.

Az épület egy részében a Patológiai Osztály laboratóriumai, egyéb egységei kerültek, máshol oktató teremet vagy raktárt alakítottak ki, de ezek a funkciók nem töltötték meg élettel. A jelenlegi kórházvezetés a Fertőző Osztály helyén új reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs pavilon felépítését tervezi. Ezen munkák kivitelezése rövidesen elkezdődik. Ezért jelentek meg az erőgépek kórházunkban és néhány nap alatt a földdel tették egyenlővé az egykor Fertőző Osztály épületét.

Osvai László dr.

Tekintsék meg galériánkat!