KILENCVENMILLIÁRDOS KÓRHÁZADÓSSÁG

Kritikus helyzetbe kerülhetnek a kórházak, év végére 90 milliárd forintos adósságot görgethetnek majd maguk előtt. Több mint 40 milliárd forint adósságot hoztak át tavalyról az állami fenntartású kórházak, ami becslések szerint idén csaknem a duplájára nőhet - mondta Rácz Jenő.

A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója szerint ennek oka többek között az 5 százalékos bérfejlesztés támogatásának elmaradása, az év elején a gyógyító-megelőző kassza 13 milliárd forintos zárolása és a 13. havi bérek visszavonása. A kórházigazgató szerint kritikus helyzetbe kerülhetnek a kórházak, év végére 90 milliárd forintos adósságot görgethetnek majd maguk előtt. A felhalmozott adósság nagy része ráadásul 60 napon túli, lejárt számlatartozásokból adódik össze, így a beszállítók bármikor felszámolást kérhetnek a tetemes adósságot felhalmozó intézmények ellen.

Rácz szerint a kórházak eladósodottsága a tavalyihoz hasonló ütemben nő, és már az is biztos, hogy az intézményvezetők idén nem számíthatnak a költségvetésben szereplő forrásokon túl egyéb pluszpénzre. Rácz hangsúlyozta: a kórház vezetők most a tárcára várnak, hogy ott eldőljön, mi legyen a jelenlegi kórházstruktúrával. A mostani rendszer ugyanis fenntarthatatlan, elfogytak az intézmények tartalékai.

Tavaly év végén a kórházakat még megmentette a mintegy 22 milliárd forintos többletpénz, ami az akkori, 68 milliárd forintos tartozásukat csaknem a felére csökkentette. Rácz megjegyezte: erre most nem számíthatnak, az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) év végére becsült több mint 160 milliárd forintos deficitje miatt a gyógyászati kasszában várható 30 milliárd forintos megtakarítását a kormány biztosan a mínusz lefaragására fordítja majd. Az E-Alap hiánya június végén ugyanis meghaladta a 53 milliárd forintot. Tavaly ugyanekkor szinte ugyanennyi többletpénz volt a kasszában. A jelenlegi állapot azonban nem mutatja teljesen az idei tényleges időszakot, ugyanis a kórházak esetében a kifizetés 3 hónapos csúszással történik.

Ami biztos: az idei első hathavi járulékkiesés több mint 38 milliárd forint. Az előző év első hat hónapja alatt több mint 528 milliárd forint volt a járulékbevétel, a mostani hat havi egyenleg ennél csaknem 40 milliárd forinttal kevesebb. Tovább növeli az E-Alap hiányát, hogy júliustól 2 százalékkel kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetnek a foglalkoztatók az alkalmazottak után.

Az elmaradt bevétellel szemben viszont növekvő kiadások állnak: a gyógyászati segédeszközök ártámogatására tavalyhoz képest hat hónap alatt 4 milliárddal, táppénzre pedig több mint 7 milliárd forinttal többet fordított eddig a tárca. A fekvőbeteg-intézmények által lehívott támogatás tavalyhoz képest 14 milliárd forinttal több. Szollár Domokos kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott, hogy a kormány az E-Alap 161 milliárd forintra becsült év végi hiányát költségvetési forrásból pótolja majd.

A Pénzügyminisztériumban közölték: az áfa és a jövedéki adó emelésből származó bevételfedezetet nyújt a járulékcsökkentés és a járulékkiesés ellensúlyozására. Csupán technikai kérdés, hogy a kormány pótolja-e a járulékhiányt - az sem baj, ha 160 milliárd forinttal mínusszal zár az E-Alap, az ugyanis legfeljebb az államháztartás deficitjét növeli - mondta Sinkó Eszter. Az elemző szerint a kórházak helyzetét viszont mielőbb rendezni kell a tárcának.

Tavaly csaknem 782 milliárd forint volt a gyógyító-megelőző kassza forrása, idén ez mindössze 714 milliárd. Sinkó szerint a 9 százalékos csökkentést egyszerűen nem bírják ki a kórházak, az első fél évben csupán azért nem roppantak össze az intézmények, mert nagyobb kifizetést, 12 milliárd forinttal többet igényeltek az első hat hónapra, mint az év hátralévő időszakára. Sinkó hangsúlyozta: ha a tárca nem készít időben megfelelő válságtervet, akkor viszonylag gyorsan kontrollálatlanná válhat a kórházi ellátás színvonala és a kényszerű betegszelekció.

FORRÁS: MOK