A KÖZÉP-DUNÁNTULI RÉGIÓ MENTŐSZERVEZETÉRŐL

A KDR Mentőszervezet 2005. április 15-én alakult, 30 mentőállomás tartozik hozzá. Megyegyűlésünk beszámolót hallgatott, és fogadott el a szervezet 2009-es munkájáról. Ebből a beszámolóból, döntően a megyénket érintő egyes részleteket emelnék ki. 

A magyar egészségügyet érintő  folyamatos forráskivonás az OMSZ-t is érzékenyen érintette és érinti. A szervezet évek óta tartó átalakítása – a szállítási feladatok kiszervezése, magánosítása – ma is számos probléma forrása.

A mentésben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése az utóbbi években, az egészségügy más területeire is jellemző módon zuhant és zuhan..

Mégis Czirner József orvosigazgató  úr irányítása mellett, a régió e területén dolgozók kisebbfajta csodát tudtak felmutatni a legfontosabb haláloki betegség – az infarctus – ellátási területén:

„Nagy előrelépés történt az akut infarctusos betegek invasív (tágítás) ellátásában, hisz –Európában is szinte egyedülállóan- a régióban minden infarctusos betegnek esélye van 50 percen belül ilyen központba kerülnie, hisz a négy központ –Balatonfüred, Győr, Székesfehérvár, Budapest- a nap 24 órájában fogadja a betegeket. A sürgősségi betegbeutalási rend módosítása azt eredményezte, hogy lényegesen megnőtt a helyszínről az invasív központba szállított betegek aránya. (Komárom-Esztergom megye: 6 %-ról 66 %-ra, Fejér megye 18 %-ról 70 %-ra, Veszprém megye 92 %). Az év végén egy újabb technika bevezetését kezdtük meg, mely 2010-ben újabb javulást fog eredményezni. S tudva, hogy azon területen (Veszprém megye), ahol évek óta ez gyakorlat, az infarctus halálozása 20 %-ról 5 %-ra csökkent, ez nagyon nagy vívmány.”

Ugyanakkor a térségben a mentőállomások egy része siralmas állapotban van ( Tatabánya, Oroszlány, Kisbér…)

Csak emlékeztetni szeretném a tisztelt olvasót, hogy Esztergom és Kistérsége támogatásával a régió egyik legszebb, legmodernebb mentőállomása működik Szent István városában.

Lehangoló volt olvasni a jelentésben, hogy a mentőkocsik teljes felszerelését a lakosság segítségével sikerül számos helyen megoldani. Lehangoló ez olyan szempontból, hogy a polgárok átérzik a dolog fontosságát, az egészségügy irányítói – akiknek ez lenne a feladatuk – nem minden esetben.

A beszámoló kiemelte megyénkben dr. Onódi Lívia munkáját, akit a 2008-ban alapított „Év mentődolgozója” címre is felterjesztettek.

Ismét emlékeztetném az olvasót, hogy Esztergomban a helyi OMSZ szervezet már megkapta a „Pro Urbe” kitüntetést.

Komárom- Esztergom megyében 1 főállású és 5 részfoglalkozású kórházi orvos teljesít szolgálatot.

Térségünkben a légimentés bázisa Balatonfüreden van és működése biztosított.

Az alternatív mentőszervezetekkel főleg a rendezvények egészségügyi biztosítása területén vannak még megoldásra váró problémák.

Imponáló térségünkben az elérhetőségi statisztika.

Az esetekhez 15 percen belül 88%-ban ér ki a mentő, 11 %-ban pedig 15 és 30 perc között.

Az újraélesztések és a sikeres újraélesztések számában is élenjár Komárom- Esztergom Megye.

A funkcionális rosszullétek számát tekintve a legkevesebb eset nálunk történik ( 251 ), amit talán magyarázhat az is, hogy itt, konkrétan Esztergom és térségében, a legerősebb a logisztikai kapcsolat az alapellátási ügyelet és az OMSZ között. Ennek további elemzése, esetleges kiszélesítése a közeljövő feladata lehet.

Czirner igazgató úr  így foglalta össze beszámolóját:

„Összegezve elmondhatom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére számos lelkes, a mentést elhivatottan szolgáló munkatársamnak köszönhetően 2009-ban a mentés szakmai színvonala a régióban lényegesen fejlődött. A személyi változások nagy része e fejlődést segítette. A minden hónapban megtartott állomásvezetői értekezletek, a heti vezetői értekezletek segítik az egységes szemlélet kialakítását.”

A tudósító pedig úgy összegezne, hogy az igazgató úrnak szóló elismerő  gratuláció jusson el az OMSZ térségünkben tevékenykedő  valamennyi dolgozójához.

Osvai László dr.