AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 5.

Mi volt a Memorandum lényege?

Bevezetőjében a szerző kifejti, hogy a korábbi években többnyire csak a legszegényebb réteg került kórházba, a jövőben viszont a módosabbak is itt szeretnék visszanyerni egészségüket.

A kórház nem csak az irgalmasság erényeinek gyakorlóhelye lesz, hanem a tulajdonosnak jelentős anyagi hasznot is hajthat.

Ezt követően 8 pontban fogalmazza meg részletesen elképzeléseit.

1. Kell -e egyáltalában kórház Esztergomnak?

A főváros rohamléptekben fejlődik, és kórházai nem tudják valamennyi lakosának egészségügyi ellátását vállalni. Esztergom közel van Budapesthez “vidéke pedig határozottan kedvező”. Itt egy kórház mindig elegendő beteget tudna ápolni, hisz legközelebb csak Győrben és Érsekujvárott van hasonló intézmény. Konkrét gazdaságossági számításokat is végez a szerző. A jelenlegi kórházban - írja Rigler Gusztáv - 500 beteget ápolnak hozzávetőlegesen 10 000 ápolási nappal. 1 ápolási napért a város 76 kr.-t kap, tehát a kórház csak a betegforgalma révén évi 7 600 frt. bevétellel rendelkezik, ehhez a kórházalap kamatait hozzászámolva a fix összbevétel 7 750 ft. Kimutatásokra hivatkozva azt írja, hogy a kiadási oldalon évi átlag 6 000 forint szerepel, tehát a kórház jelenleg is hasznot hoz a városnak. Vagyis a feltett kérdésre, miszerint kell-e egyáltalában kórház Esztergomban? - egyértelmű igennel felel.

Milyennek kell lennie a kórháznak? - kérdezi és meg is válaszolja: Jónak!

De „milyen a jó kórház”?

Tiszta fertőző anyagoktól mentes talajon kell épülnie,” a tisztaság nem csak a felépítéskor van meg, hanem azt a továbbiakra is fönn lehet tartani”. Minden betegre legalább 100 köbméter tér szükségeltetik. Sok ablak kell a kórtermekre és megfelelő világításra is szükség van. A betegek ne szalmazsákokon, dunnákon feküdjenek és a fűtést ne ósdi vaskályhákkal, oldják meg. Súlyt kell helyezni a kórtermek szellőzésére és a kórház egészséges vízellátására. Egy ilyen elképzelt kórházban “van az orvosoknak egy tanácskozó, s egy a járó betegeket befogadó rendelő szobájuk, végül külön helyiség műtétek végzésére. Természetesen fel vannak ezek szerelve minden szükségessel”.

Megfelel-e ezen követelményeknek a jelenlegi kórház?

A Memorandumban a szerző meglehetősen riasztó, részletes képet

ad az 1894-es év esztergomi közkórházáról. Egy sétára invitálja az olvasót az intézményben. “Esőben a kapu előtt sártenger áll, mit a kórházból kiömlő szennyvíz csak nagyobbít, és bűzössé tesz”. Szárazság esetén portengerben úszik a környék.

Lépjünk be a kapun - kalauzol a szerző -: balról konyhai, jobbról “kórházi” szag üti meg az orrunkat. Ha jobbra indulunk el, egy rossz ajtón át az orvosi szobába jutunk. Ez egyúttal a sebészeti műtő, a gyógyszertár, ruhatár és az iroda is. A gyógyszerszekrény tetején poros, régi könyvek, irományok találhatók. A szobát egy ősi vaskályha fűti, két nehezen nyíló ablak adja a fényt. A padlózat szúette fenyődeszka. A lehangoló látvány után egy másik ajtón a női terembe juthatunk, “de ha nem vagy orvos illatos kendőt tarts az orrod elé - ajánlja Rigler Gusztáv. 10 asszony van itt elhelyezve. Minden ágyon különböző ágynemű, de valamennyiben közös a bolhák és poloskák jelenléte. Az udvarról egy másik ajtón keresztül a piszkos ruhák tárolójához juthatunk. Itt végzik el szükségüket a járni nem tudó betegek. A két férfi kórteremben hasonló látvány fogadja a látogatót, mint a nőiben.

Ha a főbejárattól balra indulunk el, megszemlélhetjük az éléskamrát, a konyhát, az ápoló nővérek szobáját és hálószobájukat. Az apácák hálószobája mellett található a bujakóros nők terme. “Itt éri el az egész kórházban a legnagyobb fokot a bűz”. Ha a látogatónak van még kedve tovább ismerkedni a kórházzal, megtekintheti még az un. öregasszonyok és a bujakóros férfiak kórtermét is, végül eljuthat az őrültek megfigyelő szobájához, ami mellett helyezkedik el az árnyékszék.

A szerző maga is érzi, hogy rendkívül sötét az a kép, amit az olvasó elé vetít és próbál a pozitívumokról is hírt adni.

“A kiállhatatlan bűznek daczára a szobákat tisztának találod.” Megemlékezik arról, hogy a szellőzetlen szobákban, a szúette ágyak között heroikus munkát végez a főorvos / dr. Feichtinger Sándor / és a személyzet, hisz a főkönyvek jó gyógyulási arányokról árulkodnak. “Mit tehetne ily tehetség, szorgalom, önfeláldozás és tudomány egy hozzá méltó kórházban? - fakad ki a szerző.

A feltett kérdésre pedig így adja meg a választ Rigler Gusztáv:

“a mostani kórház abszolúte nem felel meg a követelményeknek, s ha ilyen vezetője nem volna, úgy nem gyógyító, hanem betegítő intézetnek kellene mondani azt.”

Megfelelne-e olyan kórház a követelményeknek, mely a jelenlegi renoválása, esetleg kibővítése alapján készülne?

Egyértelmű nem a válasz. A jelenlegi épület falai nedvesek, a talaj erősen szennyezett. A környéken jó ivóvíz nincs. Vagyis ha hozzáépítenének néhány szobát, rövid idő múlva ezek ugyanolyanná válnának, mint az eddigiek. Az ilyen épületben újra csak a “legnyomorultabb néposztály” tagjai jönnének és így hosszútávon kellő nyereség nem lenne.

Jobb volna-e más helyen teljesen új kórházat építeni, s ha igen kifizetné-e az a bele fektetett költségeket?

A válasz erre a kérdésre: igen. “Csak is más, s nem a mostaninak helyén lehetne jó kórházat építeni”

Ha figyelembe vesszük, hogy az új kórház minimum 1000 beteget tud majd ellátni, ami kb. 20 000 ápolási napnak felel majd meg, és ha nem a mostani 76 kr.-s ápolási díjjal számolunk akkor anyagilag is jól megtérülő beruházás lesz a kórházépítés - győzi meg az olvasót a Memorandum szerzője.

Megbírja-e a város jelen pénzügyi viszonyai között a szükséges költségeket?

A városnak volt pénze félmilliós kaszárnyára és az ahhoz tartozó kórházra. “ Hát Esztergom saját fiainak, véreinek jólétét kevesebbre becsüli, mint a 3 évig itt szolgáló idegen vidékek katona fiaiét?” Nagyon rosszak a város népesedési mutatói, fogynak a lakosok. Sok a difteritisz, a kanyaró, a tífusz. Égetően szükséges egy új, modern kórház.

A beruházás várható összegét is megsaccolja Rigler Gusztáv, amikor arról ír, hogy a gazdag angoloknál minimum 800 forintnak megfelelő összegbe kerül egy kórházi ágy építése. Budapesten ez az összeg 1 ágyra vetítve 600 forint. Ha itt ágyanként 500 forinttal számolunk, akkor a tervezett 80 ágy 40 000 forintból már megvalósítható. /Mind azt később látni fogjuk ez meglehetősen optimista számítás volt. /

Van-e mód arra, hogy a város direkt megterheltetése nélkül új kórház építtessék?

A szerző lelkesen bízik ebben is. Tudomása van a tervezett sorsjátékról, melytől jelentős bevételeket remél és számít önzetlen adakozókra is.

Következtetés

Végezetül röviden összefoglalja az eddigi téziseit. Tehát: kell a városnak új kórház, a régi renoválása nem jelenthet megoldást és véleménye szerint a város rendelkezik a kivitelezéshez szükséges eszközökkel is.

Rigler Gusztáv Memoranduma felrázta a közvéleményt és felkeltette az érdeklődést Esztergomban az egészségügye iránt. Midőn Bisutti József és Grósz Adolf február 11-én felajánlották a városnak megvételre telkeiket, az áprilisi ülésén a vezetés egyértelmű igent mondott és a megvásárolt területen már akkor sokan az új kórház helyét vélték látni.

Tavasszal változás állt be a megye vezetésében is. Kuplanicz Kálmán addigi alispánt, főispánná nevezték ki. Ez évben lett Tienfenthal Gyula a város mérnöke, akinek elévülhetetlen érdemei voltak az új kórház létrehozásában.

Hogy mennyire ráirányult a figyelem az egészségügyre az példázza az is, hogy amikor a helyi sajtó értesíti az olvasót, hogy dr. Vándor Ödönt bátorkeszi község körorvosává nevezték ki, már kommentárt is fűznek a hírhez:

„Óhajtanánk, hogy városunk irányadó férfiai a tehetségéről előnyösen ismert fiatal orvos részére itt helyben biztosítanák a megfelelő állást, nehogy saját szülötteink máshol legyenek kénytelenek egzistenciájukat keresni:”

Június 9-én és július 19-én kórházbizottsági ülés volt. Az előbbin, a kórházi költségvetést tárgyalták és elfogadták az ápolási díjra tett javaslatot, az utóbbin Mátray Ferenc helyettes igazgató főorvos és Bártfay Géza kórházgondnok előterjesztése alapján, állást foglaltak egy modern, a kor minden igényének megfelelő új kórház építése mellett és a Bisutti- féle telket ajánlották a megvalósítás helyéül.