DOHÁNYZÁS ELLENI VILÁGNAP 2010.

Magyarországon mintegy 3 millió  dohányos él. A dohányzás következtében évről-évre mintegy 25-30 ezer ember veszíti életét Magyarországon, közülük 2300 haláleset a passzív dohányzás, azaz mások cigarettafüstjének számlájára írható. A cigarettázás családok százezreit dönti, vagy tartja nyomorúságban, hiszen egy átlagos dohányos évente mintegy 200.000 Ft-ot költ cigarettára, amely a legtöbb háztartás költségvetéséből nagyon hiányzik.

A WHO a dohányzást önálló  betegségként kezeli. A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában a kódja F1720. A beteget gyógyítani, kezelni kell. A függő dohányos tünetei akkor jelentkeznek, amikor éppen nem tudja elszívni a következő cigarettáját. A hiánytünetek egyrészt a pszichés függőségre, azaz a megszokáshoz, illetve magához a rágyújtás és a cigarettázás szertartásához, másrészt a nikotinfüggőséghez kapcsolódnak.

A kétféle függőség  általában egyszerre jelen van minden függő dohányosnál, de erősségük általában eltérő mértékű. A leszokást leginkább a nikotinfüggőség gátolja meg, amely egy drogfüggőség, és erőssége elérheti a heroinfüggőség mértékét is.
A betegséget pedig meg kell előzni, hiszen a gyógyítás (leszokás) rendkívül nehéz, olykor sok szenvedéssel, lemondással jár, és még a legmodernebb kombinált módszerek is gyakran sikertelenek.

Magyarország a WHO Dohányzásellenőrzési keretegyezményének aláírásával kötelezettséget vállalt, hogy jogszabályban korlátozza a dohányzást a zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány becslése szerint az azóta eltelt időszakban 122 ezer honfitársunk halálát okozta a dohányzás, mintegy 570 milliárd forint gazdasági kárt okozva. Az Európai Unió már évek óta sürgeti, hogy valamennyi tagállamban rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a közterületeken, ám máig sem nem tudni, Magyarországon mikor lép életbe a jelenleginél szigorúbb szabályozás.