FOGORVOSLÁS ESZTERGOMBAN

Magyarországon a XVIII. század második felében jelentek meg az első, magukat fogorvosnak nevező foggyógyítók. A nagyszombati egyetem orvosi karán 1790-ben, a kolozsvári Orvossebészi Tanintézetben 1775-ben kezdődött a sebészképzés. A sebészet anyagában a fogbetegek kezelése is szerepelt, és a sebészek a XVIII. század végétől tehettek fogmesteri vizsgát.

Bacsó Bálint volt az első orvosdoktor, aki fogászmesteri vizsgát tett, és Debrecenben praktizált. A fogászmesteri vizsgán kívül szemész, szülészmesteri diplomát is szerzett. A magyar színháztörténet melléklapjaiba is bekerült, hisz Déryné első szerelme volt. A nagy színésznő naplójában gyakran szerepelteti a nevét.

1844-ben alakult meg a fővárosban Nedelko Döme vezetésével az első tanszék. Kezdetben a tanszékvezető a fogászat egyetemi, fizetés és cím nélküli oktatására kapott jogot, de rövidesen egyetemi rendkívüli tanár címéhez jutott.

Magyarországon a vidék fogorvosi ellátottsága még évtizedekig igen rossz volt. 1890-ben például hazánkban 107 fogorvos működött. Ezek közül 54 általános orvos, 22 sebész-fogászmester, 31 pedig olyan orvos volt, aki csak mellékesen foglalkozott fogászattal.

Nem célom a magyarországi fogászat történetének áttekintése, de a magyar fogászati iskola kialakításában 2 meghatározó egyéniségéről illik megemlékezni.

Iszlai József 1840-ben született Dicsőszentmártonban. A jogi kart otthagyva ment át az orvosira, és Balassa János egyik kedvelt tanítványa lett. 1867-ben szerzett diplomát. Ő szervezte meg a fogorvosok első tudományos társulását a Központi Magyar Fogtani Társulatot és adta ki szaklapját az Odontoscópot. 1881-82-ben lett egyetemi magántanár. 1902-ben kapott katedrát. Tanszéke a Fogászati Propedentikai Intézet 1903-ban bekövetkezett halálával szűnt meg.

A másik maghatározó személyisége az induló magyar fogászatnak Árkövy József. 1851-ben Pesten született, édesapja is „fogművész” volt. Az 1875-76-os tanévben lett orvos, majd sebészdoktor, és megszerzi a fogászmesteri oklevelet is. Angliában, német és francia földön is tökéletesítette a tudását. Itthon először egy Foggyógyintézetet alapított, mely 1889-ben szűnt meg. 1885-ben jelent meg Stuttgardban fő műve a „Diagnostik der Zahukronkheiten”. 1890-ben hozta létre az Egyetemi Fogászati Intézetet, melyet február 8-án Fodor József dékán nyitott meg. 1906-ban a budapesti VIII. kerület Mária utca és Pál utca sarkán levő telket utalták ki az építendő Stomatológiai Klinika részére. / 1909-ben nyitották meg / Ezt az intézményt is Árkövy hívta életre.

Az Esztergomban – a vizsgált időszakban – működő fogorvosokról először elsősorban hirdetéseik útján nyerünk ismeretet.

Tudjuk, hogy 1907-ben Jelinek Ignác, a Ferenc József utcában nyitott rendelőt, hogy Czillibiller Ede fogorvos 1912-ben Simonyi doktor rendelőjében fogadta a fogfájós betegeket.

1913-ban Székely Kornél a száj és fogbetegek szakorvosa Budapestről leutazva 4 héten keresztül gyógyította a fogbetegeket a Lőrincz utca 8. szám alatt.

Bíró Dezső 1886-ban Esztergomban született. Tanulmányait a fővárosban, Berlinben és Bécsben végezte. Fogorvosi szakképesítést is a bécsi Stomatológiai Klinikán nyert. 1911-től dolgozott szülővárosában. A világháborúban a 76. közös gyalogezredben szolgált 4 évet. Főorvosként szerelt le. 1918-tól indította be újra praxisát a Német utca 10. alatt.

Molnár József a IV. Béla u.1.szám alatt 1923-ban kezdte a rendelést. Urbán István fog és szájsebész pedig a Hévíz u. 18 alatt várta a fájós fogú betegeket.

1924-ben nyitott rendelőt szülővárosában Décsi Ferenc. Ő 1895-ben született és 1922-ben kapott diplomát. Végigküzdötte a világháborút, 2 ízben is megsebesült. Az első rendelője a Kossuth Lajos u. 73-ban volt, de nem sokára a Széchényi térre helyezte át székhelyét, először az 5-be, majd a 18. szám alá. Iskola fogorvosi feladatokat is ellátott.

Esztergomban 1932-től volt a gyermekeknek - Sajó Lajos megyei tisztifőorvos kezdeményezésére - ingyenes fogászati szűrés, sőt az országban elsőként ezt kiterjesztették a középiskolákra is. Ennek fedezetét a Város, a megye és az Országos Közegészségügyi Intézet biztosította.

Décsi doktor 1934-es beszámolójából kiderül, hogy 2 év alatt az alsó 2 osztályban 1 317 fogat tömött be és 124-et húzott ki. A tanulók 7,5 százaléka volt csak ép fogazatú.

1924-ben nyitott Esztergomban rendelőt Gallogo Ede és Fencsel Lajos is.
Putz Nándor esztergomi születésű / 1899. / volt, és Pécsett szerzett diplomát 1928-ban önálló fogszakorvosi rendelőt nyitott a Kossuth Lajos u. 34. sz. alatt.

Décsi Ferenc 1937-ben bekövetkezett halála után praxisát és az iskolaorvosi feladatait Hamar Pál vette át, aki 1937 őszén mondott le gödöllői állásáról és telepedett le Esztergomban. Hamar Pál Gödöllőn, Johan Béla segítségével még 1927-ben szervezte meg az ország első vidéki iskolafogászatát. 1900-ban született Kocson, a diplomát a fővárosban szerezte meg 1924-ben. „ A gyermek fog-és szájbetegségekről” címmel tankönyvet is írt

1938. júniusban a Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete Esztergomban tartotta tudományos ülését a bencés gimnázium dísztermében. Számos előadás hangzott el. Hamar Pál: „Iskolafogorvosi intézmény országos megszervezéséről” beszélt, gödöllői tapasztalatait is elmondta, és a prevenció fontosságát hangsúlyozta. Simon Béla egyetemi magántanár: „A gócfertőzés a fogorvosi gyakorlatban” címmel nagy tetszéssel kísért előadást tartott. Landgraf Ervin: „Dentalis gócok bakteriológiai vizsgálatának eredményei”, G. Madarász Erzsébet: „Ortodentia gyakorlati kérdések”, Major Emil: „A részleges fogpótlás alátámasztása és elhorganyzása,” Bonyhárd Béla pedig „Részleges prothézis esete” címmel tartott előadást.

A II. világháború után, ahogy már megemlítettem, egy továbbképzési katalógus marad fenn, melyben 4 fogorvos nevét olvashatjuk.
Korompay Károly 1913. június 14-én született Győrött és 1939-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve 1974-ig dolgozott Dorogon. Ő indította el a bányászvárosban a fogorvosi ellátást. 1970-1973-ig a rendelőintézet igazgatói feladatait is ellátta. Lánya Korompay Anna szintén fogorvos lett. 1969-ben szerzett diplomát és azóta látja el a dorogi betegeket.

A fogászat vezetését Korompay doktortól Erős Miklós / 1939. június 8. Esztergom / vette át, aki a Szent István Gimnáziumban végzett és 1962-ben kapott diplomát, majd Dorogra került. 1976-tól szakfőorvos. Nem csak a Korompay családban szállt a hívatás apáról gyermekére, hanem a Perényi családban is. Perényi Istvánnak - a dorogi nőgyógyászat vezetőjének- gyermekei is orvosok lettek: Fia István Esztergomban sebész-traumatológus volt , lánya pedig fogorvos Dorogon. Perényi Katalin / 1951. szeptember 20. Dorog / 1976-tól a diploma megszerzése óta dolgozik a bányászvárosban.

A már idézet katalógusban szerepel Breitwieser Pál, aki 1892. február 5-én Ujverbászon született. 1930-ban Pécsett lett doktor, és 1932-ben Szekszárdon kezdte pályáját. Rövid ideig körorvos volt, majd a Szent István és a Szent Imre kórházban alorvos. 1936-bana Szent László kórházban dolgozott. 1949-től lett az esztergomi Rendelőintézet főorvosa.

Molnár József 1886-ban született Ipolyságon. 1928-ban avatták doktorrá és ettől kezdve 1960-ig gyógyította Esztergom és a környék fogbetegeit

Debreceni Kálmán 1920. június 27-én született a fővárosban és 1944. november 11-én ott avatták orvossá. Először Vácott kezdett praktizálni, majd Szent István városába került. Népszerű, elismert fogorvosa lett Esztergomnak. Igyekezett csak a szakmájának élni, és a politikából kimaradni. Ezt persze nem mindig tudta megtenni. 1956-ban ő volt, aki Schwartz Pál kollegáját, aki nagyhatalmú párttitkár volt, Süttőre menekítette. A forradalom után mégis „begyűjtötték” és csak Schwartz Pál segítségével szabadult.

Schwartz Pál 1899. november 4-én Tiszaszentmártonban született és 1961. január 25-én halt meg. 1948-tól az OTI, majd haláláig a rendelőintézet igazgatója volt.
Debreceni Kálmán mellett számos ma is elismert, vezető fogorvos kezdte pályáját.

Müller Tibor / 1943. szeptember 30. Dorog / az Esztergomi Temesvári Pelbát Gimnáziumban érettségizett és 1967-ben kapott diplomát. Az esztergomi Rendelőintézetben helyezkedett el. 1990-től nyugdíjba vonulásáig vezető főorvosa volt a fogászatnak.

Hajdú Mária / 1941. szeptember 18. Dömös / Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium elvégzése után, 1964-ben lett fogorvos, a rendelőintézetben dolgozott nyugdíjas koráig, 1986-tól, mint főorvos.

Rövid ideig volt beosztottja Ámon György / 1942. július 22. Dorog / is. 1966-ban végzett a SOTE-n. Ámon doktor ma is Esztergom-Kertváros megbecsült fogorvosa, 1986-tól főorvos. 1994-1998-ig Esztergom Város alpolgármestere volt.

Szent István Városában napjainkban is számos fogorvos praktizál. Ámon György, Erős Miklós, Fölföldi Ilona, Kékesi Andrea, Körmöczy Zsuzsanna, Markotányos Péter, Mészáros Márta, Moharos Judit, Müller Tibor, Müller T. László Szűcs Judit, Vittek Ágnes.

Osvai László dr.

Felhasznált irodalom:
Huszár György: A magyar fogászat története
Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig
Osvai László: Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002