KI IS VOLT BOLTIZÁR JÓZSEF??

Kórházunkban a régi sebészet épületében levő márványtáblán ott a neve a kórházépítésre adakozók sorában, a Gönczy-teremben pedig, Vaszary Kolos festménye mellett az ő képe is díszíti a falat. De vajon tudjuk-e ki volt Boltizár József?

Kórházunk névadója Vaszary Kolos, Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekének való kinevezése után 1892. február 1-én érkezett meg székvárosába, Esztergomba. Február 7-én a prímási kápolnában nagyobb ünneplés nélkül történt meg a püspökké szentelése, melyet Gelimber Alajos nuncius végzett Boltizár József és Palásthy Pál segédpüspökökkel együtt.

Boltizár József 1821. február 2-án született a Pozsony megyei Szentjánoson. Először Nagyszombaton, majd 1839-től Bécsben a Pázmaneumban sajátította el a teológiai ismereteket.
1844. július 15-én-ben szentelték pappá és Ujlakra került. 1847-ben már esztergomi helynöki iktató, majd hercegprímási szertartó.
1851-től levéltáros, 1 év múlva pedig titkár. Egyházi pályájának további állomásai: 1854. pápai káplán, 2 év múlva selmecbányai plébános. 1874. október 3-tól lett esztergomi kanonok, ugyanakkor Selmecbánya országgyűlési képviselője is volt. 1882-től pápai prelátus.
1896-tól nagyszombati érseki helynök. 2600 koronával járult hozzá az új kórház építéséhez.
1900. szeptember 2-án az Országos Orvosszövetség Esztergomban tartotta soros kongresszusát. Ennek keretében került sor az épülő új kórház alapkő letételi ünnepségére. Az esemény bevezetőjeként szentmise volt a Bazilikában, melyet Boltizár József püspök celebrált. Az alapokmány szövegét, melyet az épülő kápolna oltára alatt helyeztek el, a főpapság részéről Walter Gyula és Boltizár József írta alá. A megépült kápolnát is ő szentelte fel 1902 január 6-án.
A főpap ott volt az új kórház zárókő letételi ünnepségen is, 1902. szeptember1-én.A régi sebészet épületében ma is látható zárókövet Vaszary Kolos szentelte meg.
Az ünnepség végén a hercegprímás kezébe vette azt a prímási címerrel ellátott kalapácsot, melyet Rudnay Sándor hercegprímás a Bazilika alapkőletételénél is használt, megérintette a márványlapot a következő szavak kíséretében: „Állnak e falak a szenvedő emberiség áldására”.
A korabeli híradások megörökítették a meghívott illusztris vendégek valamennyi hasonló megnyilvánulását.
Boltizár József a következőket mondta:
„Imaszerű sóhajom az, hogy mindazok, akik testi bajaikban ezen, a felebaráti szeretet adományaiból felépült hajlékban gyógyulást keresnek, azt Isten kegyelméből el is nyerhessék.”

Elismert és népszerű egyházi személyisége volt Esztergomnak. Számos egylet és egyesület elnöke és tiszteletbeli elnöki funkcióját vállalta el.
1894. július 15-én tartotta 50 éves áldozári jubileumát, 1904. július 14-én pedig gyémántmiséjét.
1905. május 16-án életének 84. évében hunyt el.
A Gönczy-teremben tartott tanácskozásaink során, ha egyszer-egyszer felnézünk portréjára, gondoljunk az önzetlen adakozóra, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kórházunk felépülhessen.

Osvai László dr.

Magyar Katolikus Lexikon > B > Boltizár

Boltizár József (Szentjános, Pozsony vm., 1821. febr. 2.-Esztergom, 1905. máj. 16.): fölszentelt püspök. - 1840: a Pázmáneum növ-e lett. 1844. VII. 15: pappá szent. Újlakon kp., majd Miskolczy Márton pp. szertartója. 1847: esztergomi helynöki iktató, 1849: prím. szertartó, 1851: levtáros, 1852: titkár. 1856: Selmecbánya plnosa, 1873: a város ogy. képviselője. 1874. X. 3: esztergomi knk. 1875. VIII. 24: milaszai fszt. pp., 1884. VIII. 2: honti, 1889. XII. 20: szegyh. főesp., 1896. II. 4: nagyszombati érs. helyn. 1882: római gr. és p. prel. címet kapott. 88
Zelliger 1893:52. - M. Sion 1894:500. - Némethy 1894:508. - Kollányi 1900:506. - Pallas XVII:213. - Emléksorok B. J. fszt. pp. 1904. júl. 14-én ünnepelt gyémántmiséje alkalmából. Esztergom, 1904. - Gulyás III:848. (†máj. 17.) - Beke 1986:37. (2.) - Ritzler-Sefrin VIII:398. (*febr. 4.)
Nemrgiben írtak Márton Áron püspök halálának 20. évfordulójáról. Emlékezzünk meg elődjéről, Mailáth püspökről is.
1891. március 26-án XIII. Leó pápa gróf Mailáth Gusztáv Károly esztergomi egyházmegyés papot utódlási joggal Erdély segédpüspökének nevezte ki.
1891. május 1-én Mailáth G. Károlyt püspökké szenteli a Mátyás templomban Császka György kalocsai érsek Boltizár József esztergomi és Steiner Fülöp székesfehérvári püspökök segédletével. Mailáth segédpüspök 1891. június 3-án érkezik Gyulafehérvárra. Június 28-án meghalt Lönhárt Ferenc megyéspüspök.
Mailáth püspök könnyen lelkesedett, mindenkiben megbízott, senkiről rosszat nem tudott feltételezni. Fáradhatatlanul aktív püspök lett.

2007. augusztus 17-én a helytörténeti kutatókkal és pártoló tagokkal Piszkén találkoztunk, ahol megtekintettük a neoromán stílusban épült Sarlós Boldogasszony templomot, amelynek történetét e sorok írója ismertette.
A mai templomot az 1792-ben épült és évtizedek során megrongálódott templom helyére építették. Az alapkő letételére 1899. október 8-án került sor. A munkával Sinka Ferenc esztergomi vállalkozót bízták meg.
A templomot Szűz Mária látogatása tiszteletére Boltizár József püspök 1900. július 1-jén szentelte fel.