DR. RIGLER GUSZTÁV (1868-1930)

Ha a Duna bal partján Komárom felé igyekszünk, gyorsan áthajtunk a falun, melynek neve Dunamocs. Rövidesen ismertetem azt a cikksorozatot, mellyel Rigler Gusztáv jelentősen hozzájárult, ahhoz, hogy Esztergomban új kórház építésébe fogjon a város. Ismerkedjünk meg bevezetőként a szerzővel. Ki is volt dr. Rigler Gusztáv, aki ebben a faluban született.
 

Nevét először Szállási Árpád ismertette meg velem. A Kór-Lapban írt cikkében megdöbbentett az alábbi tény:
„Rigler Gusztáv még a század elején leírta a Duna vizének vizsgálata közben, hogy ahol sok a coccus, ott kevés a gomba és fordítva. Hogy a baktériumtelepek legnagyobb ellensége a penészgomba, ezért a tenyészkulturák beoltásánál óvakodni kell a penészes szennyeződéstől, mert elpusztítja azokat. ...sajnos elfelejtette a miért kérdést feltenni. Eklatáns példája a nagy tudományos felfedezés / ma már érthetetlen / elmulasztásának”
Vagyis, ha Rigler Gusztáv törekedett volna a „miért”? megválaszolására, akkor ma a tudománytörténet nem Fleminget tekintené az antibiotikus terápia atyjának, hanem őt ünnepelné!
Rigler Gusztáv 1868.  november 4-én Dunamocson született. Iskoláit Esztergomban végezte, 1886-ban lett Pesten egyetemista az orvosin. 1891-ben már egyetemi pályadíjat nyert a tífuszbacilusnak vízben való magatartását tárgyaló dolgozatával.1891. februártól a Közegészségtani Intézet először díjtalan, majd júniustól díjazott gyakornoka, október 1-től pedig tanársegéde. 1897-ben lett egyetemi magántanár. 1898-basn ösztöndíjjal beutazta Olaszországot, járt Angliában, Hollandiában és Belgiumban. Tanult Németországban is.1899. szeptember 12-én kinevezték a kolozsvári Ferencz József Egyetem Közegészségtani Tanszékének rendes tanárává. Bejárta Erdélyt, feldolgozta balneológiai adatait.20 év után Budapestre, majd Szegedre „követte az egyetemet”. 1927-től a fővárosi közegészségtani tanszék vezetője lett.

„Nagyszámú, önálló kutatásokon alapuló közleményei mellett a tankönyvírásban is jelentőset alkotott: Az egészségtani vizsgálatok módszerei 1894. Közegészségtan és a fertőző betegségek 1910. Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve 1922. Gyógyfürdők és ásványvizek hygiénéje 1921.
1930. augusztus 20-án hunyt el. Az orvostörténet Fodor József méltó örököseként a nagy magyar higiénikusok között tartja számom.

Az 12894-es év elején az első nagy lökést az esztergomi új kórházépítés előkészítésében dr. Rigler Gusztáv “Memoranduma”című cikksorozata jelentette, melynek alcíme: Az Esztergom szab. kir. városi újonnan építendő közkórház ügyében. Március végétől 4 folytatásban jelent meg az Esztergom és Vidéke című újságban, mely akkor a “ városi és megyei érdekeink közlönye” alcímet viselte.
A következő számunkban ezzel a Memorandummal ismertetjük meg az olvasót.