BESZÉLGETÉS ÁGOSTON GYÖRGYI DOKTORNŐVEL

Régen az volt a szokás, hogy az új kollegákat végigkísérték a kórházban bemutatkozás céljából. Ez ma már sajnálatosan kiment a divatból. Nem is ismerjük igazán egymást. Ezen próbálunk segíteni, amikor Ágoston Györgyi doktornővel közlünk egy beszélgetést, aki legutoljára jött intézményünkbe.
 

Mikor szerezte a diplomáját és jól?

-1988-ban végeztem, szeptember 18-án kaptam meg a diplomámat.

Először beszélgessünk az 1988 utáni évekről!

-Végzés után gyes-re mentem, mert az utolsó évben szültem meg 2. gyermekemet. Az első még az egyetem előtt született. Én úgy lettem orvos, hogy az egyetem mellett ott volt a bölcsőde, az óvoda majd az iskola is. 2. gyermekemmel 3 évig voltam otthon. Élveztem ezt a 3 évet. A gyakorlati orvosi munkát ezután kezdtem.

Hol?
- Pályámat a Szent Imre Kórházban kezdtem. Nem volt szíven csücske a labor, de az akkor pályázati lehetőségek közül csak ez jutott nekem. 3 évig dolgoztam a laborban és a szakvizsga előtti évben kerültem ismét áldott állapotba. Egy kisfiút szültem, és a szakvizsga elmaradt. Főállású anyuka lettem a kisfiam 7 éves koráig. Ezen évek alatt az orvoslással csak egy sajátos irányból foglalkoztam. Orvostechnikai eszközök bemutatását vállaltam, természetgyógyászati tanfolyamokat végeztem el.

Hogyan került Önnél képbe Esztergom?

-A kórház mostani főigazgatója évfolyamtársam volt és 6 hónapja szóba került, hogy Esztergomban lehetőség van számomra és élettársam számára is. A felajánlott lehetőséget fogadtuk el. Ő a sebészetre, és pedig ide a Rehabilitációs Osztályra kerültem rezidensként.

Mit jelent Esztergom az Ön számára egy felajánlott lehetőségen túl?
-Gyermekeimmel többször jártam már a városban. Nekem mindig a szívem csücske volt. Ezzel a domborzattal, a Bazilikával, a dunai panorámával ez egy csodálatos hely. Prága, Budapest mellett Esztergom a 3. legszebb európai város.

Térjünk vissza a pályájához.
-Amikor a 3. gyermekem iskolás lett egy német gyógyszerforgalmazó cég orvos látogatója lettem, és mint ilyen látogattam az esztergomi kórház intenzív th-s osztályát is. 4 éven keresztül a TEVA onkológiai vonalán is tevékenykedtem.

Nem fél, most  a közvetlen orvos-beteg kapcsolatból származó esetleges nehézségektől?

-Volt bennem félsz, de nagyon segítőkészek a kollegák. Túl vagyok már néhány akut ellátáson és mindenfelől a segítőkészséget tapasztalom.

Budapestről jönnek fel Esztergomba vagy le fognak telepedni?

-Letelepedtünk. A kórház jóvoltából van egy szolgálati lakásunk

Térjünk vissza az 1988 előtti évekre!

-3. alakomra vettek fel Budapesten az egyetemre. Rögtön az érettségi után nagy volt a jelentkezők száma és magas volt a ponthatár is. A maximális 20 pontból én 19,5-t értem el és nem jutottam be. Elmentem segédápolónak a János Kórházba, ahol édesanyán fogászati asszisztens volt. Márciusban született meg az első gyermekem. Az érettségi után mentem férjhez. Abban az évben csak becsületből és rutinszerzés céljából felvételiztem mondhatnám 2 szoptatás között. A következő évben sikerült bejutnom az egyetemre, és egyetemista voltam 1982-1988-ig.

Hogyan emlékszik vissza az egyetemi éveire?

-Nem éltem igazi egyetemi életet a társaimmal. Az elején nagyon nehezen ment: család, gyermek, tanulás. Sokszor éreztem, hogy fel kellene adnom, de rájöttem hogyan kell tanulni és folyamatosan vettem az akadályokat.

Hogyan emlékszik vissza az egyetemi oktatóira?

-Szerencsés voltam, hogy Szentágothai professzort még ismerhettem, Látványos, színes előadásokat tartott. Fonyó professzor az élettan előadója és sok gyakorlatvezető, akik szívvel-lélekkel tanítottak minket – kellemes emlékeket ébresztenek bennem.

Az egyetemen hogyan képzelte el a jövőjét?

-Gyermekgyógyászat felé vonzódtam. Az viszont kicsit elgondolkoztatott, amikor a 6. évben egy gyakorlaton újraélesztettünk egy 6 éves kislányt. Nem sikerült! Kint várt az anyuka, mi bent próbálkoztunk és együtt potyogtak a könnyeink. Akkor szembesültem azzal, hogy a gyermekgyógyászat nem csak mosolygó kisdedeket jelent. Abban az időben sokan jöttek át Erdélyből és bár volt egy álláslehetőségem és nem kellett volna a laborban kezdenem, de ezt az állást egy erdélyi szakorvos kollega kapta meg.

Miért választotta az orvosi hivatást?

-Pontosan meg tudom mondani mikor döntöttem el, hogy gyógyítani fogok.14 éves voltam és édesanyám, húgának született Tatabányán egy kislánya, Tímea, aki szívfejlődési rendellenességgel jött a világra. Budapesten katéterezték 1 hónaposan, de nem sokkal a vizsgálat után meghalt. Akkor éreztem azt, hogy milyen jó lenne segíteni, hogy minél többen gyógyuljanak. Ekkor döntöttem, hogy orvos szeretnék lenni. A gimnáziumot már ilyen elhatározással végeztem el.
Melyik  gimnáziumot?

-Én Tatabányán születtem. 7 éves koromba kerültünk a fővárosba, ahol édesapám dolgozott. Az általános iskolát ott végeztem, és az Arany János Gimnáziumban érettségiztem.

3 gyermek és a hivatás mellett mire maradt ideje?
-Szeretem a színházat. Sportolok, preferálom az egészséges életmódot és erre buzdítok mindenkit. Jártam 2 évig balettintézetbe is, versenyszerűen tornásztam, úszok. Sokat olvasok.

Gyermekei közül folytatja-e valaki a hivatását?

-Egyik sem. A középső lányom 27 éves és még vért se lehet tőle venni csak fekve. Ő Londonban gazdasági szakon végzett. A legnagyobb lányom a Pázmány kommunikációs szakán szerzett diplomát. A legkisebb gyermekem pedig vállalkozási menedzsmenttel kapcsolatos tanulmányokat folytatja.

Milyenek az első impressziói, hogyan érzi magát nálunk?

-Maximálisan meg vagyok mindennel és mindenkivel elégedve. Itt csapatmunka folyik. Úgy látom, mindenki a helyén van.

Kívánom, hogy ez a véleménye megmaradjon, és sok sikert kívánok további munkájához!

Osvai László dr.