DOKUMENTUMOK A KOLOS KÓRHÁZ MÚLTJÁBÓL 22.

Márványtábla hirdeti a kórház építésének idején az uralkodó, a herczegprimás, a miniszterelnök, az esztergomi polgármester, az első kórházigazgató, a tervező, a városi mérnök és az építő nevét. Alatta a zárókő mely mögött 113 éve az alábbi dokumentum rejlik:

A Mindenható Istennek nevében!
Azon időben, midőn Magyarország királyi trónján I. Ferencz József Ő felsége ült, - midőn az ország herczegprimási méltóságát Vaszary Kolos esztergomi herczegprimás viselte, - midőm az ország kormányának élén Széll Kálmán miniszterelnök állott, ki az ország közegészségügyét is mint belügyminiszter vezette, azon időben és a mai napon áldotta meg és illesztette helyére Kolos-kórház zárókövét főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos herczegprimás, bíboros érsek a meghívott állami, egyházi, katonai, törvényhatósági és városi hatóságok, testületek, intézetek és egyesületek jelenlétében: lévén ez idő szerint Horváth Béla Esztergom vármegye főispánja, Andrássy János a vármegye alispánja, Vimmer Imre Esztergom szab. kir. város polgármestere és dr. Gönczy Béla a kórház igazgatója.
Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete 1894-évi november 30-án tartott közgyűlésében határozta el, hogy az egyre növekedő szükségletnek többél meg nem felelő régi kórházi épület helyett, a város tulajdonát képező s e czélra ingyen átengedett telken új kórházi épületet emel.
 
 
Az építési költség beszerzésére irányuló mozgalom egy hangversennyel vette kezdetét, mely 1893-évi november hó 28-án tartatott meg a 1421 frt. 43 kr. tiszta jövedelmet eredményezett. 1895. évi április hó 18-án délután 5 órakor egy héttagú városi küldöttség járult Vaszary Kolos bíboros érsek, herczegprimás úr Ő eminentiája elé a polgármester vezetésével, a ki hivatkozván Ő Eminentiájának jótékony és emberbaráti érzülettől áthatott nagy szívére és Esztergom iránt mindenkor tanúsított szeretetére, az ügy hathatós támogatását kérte. Ő Eminentiája – a küldöttség előtt mélyen megható szavakban – kijelentette, hogy az új kórház felépítéséhez örömmel és készséggel hozzájárul, és ezen czélra egyenlőre 50 000 koronát adományoz, mely összeg azonnal a város rendelkezésére álland, mihelyt az építés megkezdődik. A város képviselő testülete április hó 25-iki közgyűlésében hálatelt szívvel vette tudomásul Ő Eminentiája fejedelmi adományát, mely az ügy sikeres tovább fejlesztésének alapját vetette meg.
Ugyanazon időtájban, még 1895 év tavaszán határozta el az esztergomi takarékpénztár közgyűlése, hogy az intézet ötven éves fennállása emlékére 30 000 koronás alapítványt tesz, melyből a város által létesítendő új kórház keretében egy beteg gyermekek felvételére szolgáló külön épület emeltessék és rendeztessék be. Ezt az alapítványt később 40 000 koronára emelte.
Ily kedvező előzmények a megvalósulás utjára vitték a kórházépítés ügyét. A városrészek egyesítésével bekövetkezett szervezeti átalakulás következtében az ügy előhaladása némi fennakadást szenvedett ugyan, a napirendről azonban többé le nem került, s az időközben elkészített általános és részletes tervleírás alapján a kórházépítő bizottság 1898 évi július hó 2-án ifj. Bobula János budapesti építészt bízta meg először tervvázlat, majd annak elfogadása után az 1899 évi márczius hó 3-án terv és költségvetés elkészítésével. Rövid idő alatt elkészültek a tervek, melyeket a kórház építő nagybizottság kebeléből kiküldött albizottság többszörös üléseiben minden részletre kiterjedő figyelemmel behatóan tárgyalt és az 1899. évi július hó 6-án tartott képviselőtestületi közgyűlés elé terjesztett, mely azokat teljesen magáévá tette s jóváhagyás végett Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságához és annak utján a királyi belügyminiszterhez terjesztette föl.
A belügyminisztérium részéről tett észrevételek Raisz Gedeon miniszteri osztálytanácsos közben jötte mellett tartatott közös értekezleten kielégítő elintézést nyervén 1900 évi május hó 23. napjára kitűzetett a 266 215 korona 56 fillérrel előirányzott építkezés vállalatba adása czéljából a versenytárgyalás, melynek eredményeképp a város képviselő testülete 1900 évi július hó 5. napján tartott közgyűlésében Pfalcz József esztergomi építési vállalkozót bízta meg az építés végrehajtásával. 215 368 korona 62 fillér átalány összeg mellett.
Ez az összeg utólag elrendelt építkezési többlet folytán 225 368 korona 68 fillérre emelkedett, a berendezés és felszerelés pedig 20 000 koronát vett igénybe.
Az építési költségek fedezésére szolgált az építés czéljaira felajánlott 185 290 korona 10 fillérnyi önkéntes adomány. Ékesen mutatja a gyűjtés ezen eredménye, hogy Esztergom szab.kir. város egész közönsége, élén a herczegprimás Ő Eminentiájával, az esztergomi takarékpénztár, a méltóságos főkáptalan, mint testület és egyes tagjai, Esztergom vármegye törvényhatósága, egyes nagylelkű és bőkezű adakozók kiknek sorában előkelő helyet foglalnak el az Erzsébet jótékony egylet buzgó hölgyei, fáradtságos és eredményes gyűjtésükkel, sőt a társadalomnak kevésbé vagyonos és városon kívül élő emberbarátok is mily lelkes áldozatkész szeretettel karolták fel ezen nemes ügyet s mint siettek vetélkedve a szükséges összeget előteremteni.
 
 
Az építési költség teljes fedezetére még szükségelt összeget az ápolási díjak terhére kormányi jóváhagyással felvett 88 000 korona törlesztési kölcsön kamatjához is évi 2 000 koronával járul a bíboros herczegprimás nagylelkűsége.
Az építés 1900 évi július hó 12-ik napján vette kezdetét, az alapkövet 1900 szeptember hó 2-dik napján Boltizár József mylassai felszentelt püspök és általános érseki helynök szentelte meg az országos orvosi szövetségnek éppen akkor városunkban tartott kongresszusa és számos résztvevők jelenlétében, ugyanő áldotta meg és avatta az 1901 évi deczember hó 28-dik napjára teljesen elkészült a legnagyobb jótevője hálás tiszteletben tartott nevéről Kolos-kórháznak nevezett kórházat és kápolnáját 1902 évi január hó 6. napján, melytől fogva rendeltetésének átadatván, mai napig 900 beteget részesített ápolásban.
Isten áldása legyen e művön és mindazokon, kik létesítéséhez hozzájárultak, vezetésében részt vettek és egészségük helyreállítását keresik benne!
A zárókő elhelyezésének ünnepségénél jelen voltak és ezen okiratot saját kezűleg aláírták, amint következnek:
Így történtek mindezek Esztergomban Urunk születése ezerkilenczszázkettedik esztendejében, szeptember hó első napján.
 
Vaszary Kolos hercegprímás
A főkáptalan nevében: Boltizár József püspök, érseki helynök,
A minisztérium képviseletében: Chyzer Kornél miniszteri tanácsos
A vármegye nevében: Andrássy János alispán és Seyler Emil megyei főorvos
Az esztergomi takarékpénztár nevében: Reusz József
Az alapítók és adakozók nevében: Bogisich Mihály, mint az Erzsébet jótékony nőegylet elnöke
A katonaság nevében: Stanic György alezredes.
A város képviselőtestülete nevében: Vimmer Imre polgármester, mint az építő bizottság elnöke: Walter Gyula dr., Kollár Károly, mint a kórházbizottság elnöke. Dr. Földváry István városi főügyész, dr. Fehér György plébános. Frey Ferenc országgyűlési képviselő, Niedermann József rendőrkapitány, Rothnagel Ferenc főjegyző, Thiefenthal Gyula városi mérnök és Áldory Mór dr. tanács orvos.
A kórház képviseletében dr. Gönczy Béla igazgató főorvos és dr. Vándor Ödön kórházi alorvos.
A hitfelekezetek nevében Csupics Emil görög kat. lelkész, Pály Sándor ev.ref.lelkész, dr. Weisz Izsák rabbi,
Továbbá: ifj. Bobula János műépítész és Pfalcz József vállalkozó.