DR. GEDEON KÁLMÁNRA (1856-1912) EMLÉKEZVE

Az esztergomi Simor Kórház egykori igazgatójának nevére ma már senki sem emlékszik. Borovszky Samu Esztergom Vármegye című kötetében 1 sort szentel neki, és a ma is népszerű Osváth Andor: Komárom és Esztergom múltja és jelene című munkája pedig épphogy csak említést tesz róla.
 

Vértes Zoárd könyve ( Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől ) alapján próbáltam sírját  megtalálni. Az általa jelzett helyen egy egykori sír nyoma még fellelhető, de semmi sem jelzi már, hogy ez a terület valaha egykori kollegánk nyughelye, akiről az Esztergom és Vidékében megjelent nekrológjában ez olvashat:
„Rosszat soha se mondott senkiről és ezt nem opportunizmusból tette, hanem mert nemes volt a szíve, jóságos, telve elnézéssel, megbocsátással.”
Édesapja Gedeon Gábor kir. táblabíró volt, édesanyját dömötöri Németh Jozefának hívták. A család Zselizen élt.
Gedeon Károly az egyetem elvégzése után a gróf Breiner-féle uradalom orvosa volt.1882.ben házasságot kötött Mattyasy Ottiliával., akivel 30 éven keresztül él boldog házasságban.  Orvosi tevékenységét tisztelet és szeretet övezte.
Zoltán fia tbc miatt bekövetkezett halála után azonban nem volt maradása. Otthagyta a jól jövedelmező állását és 1887-ben Esztergomba költözött és itt új életet kezdett.
Rövid idő alatt beilleszkedett. A papnevelde orvosa is volt, de számos egyházi személy benne látta betegségeiknek gyógyítóját, így például orvosa lett Surjánszky Antalnak is, aki az esztergomi főkáptalan nagyprépostja volt. Boltizár József érseki helynök súlyos betegségekor is ott volt a konzilliáriusok között. A Katolikus Kör választmányi tagja volt. 1905-től a helyi Orvosszövetség alelnöki tisztét is betöltötte.
Szabadidejében fényképészettel foglalkozott és fotóit egy amatőr kiállításon be is mutatta. 1899-ben.
Mátray Ferenc a Vöröskereszt Kórház ( Simos Kórház) igazgatója egy műtét kapcsán kezét felsértette és néhány órán belül ez a sérülés szepszist indított el. Elsőként Gedeon doktor metszette fel a lüktető végtagot, fertőtlenítette a sebet.
A fertőzés azonban tovább terjedt. A következő sebészi feltárást már Gönczy Béla végezte, de ő sem járt sikerrel. Ne felejtsük el az antibiotikumok felfedezése előtt vagyunk néhány évtizeddel. Mátray doktor rövidesen a fővárosban hunyt el.
Az igazgatói székben Mátrayt Gedeon Kálmán követte 19
1901 decemberében Bars megye főispánja tb. főorvosi címmel tüntette ki. „Ez a kinevezés fényt vet azokra a kedves emlékekre, a melyeket dr. Gedeon vonzó egyénisége és nagy tudása Bars megyében maga után hagyott” – Írta ez alkalomból az Esztergom és Vidéke.
1906 májusában  Gyapay Pál főispán Esztergom Vármegye tb megyei  főorvosává avatta.
Megelégedéssel tölthette el, hogy Endre fia 1906-ban filozófiai doktor lett a magyar kir. egyetemen. Megélhette unokájának, Gáborkának a születését is.
1911-ben kezdődött betegsége. Először csak torokgyulladásra gondolt, de hamarosan világossá vált számára is, hogy a gégéjét és a tüdejét is tbc támadta meg. Korának terápiás lehetőségei igen csak szűkösek voltak.
Lussinpiccolóban ( Mali Losinj) a napfény, a tengeri levegő sem segített. Állapota fokozatosan romlott. „ Családját vigasztalva bámulatos lelkierővel viselte szenvedése kínjait”
1912. november 23-án hunyt el. „A minő jó, előzékeny, kedves ember volt életében, oly jól halt is meg, példát adván minden katolikus orvosnak, hogy kell gondoskodni az embernek nem csak a testéről, hanem – ami a fő – a lelkéről.”
Temetésén a belvárosi temetőben ott volt dr. Rajner Lajos érseki helynök, a Bencés Gimnázium tanári kara, Esztergom Város miden vezető személyisége a lakosok nagy számban. Áldori Mór tanácsorvos búcsúztatta az orvosi kar nevében:
…” mélységes fájdalommal állapítom meg, hogy elvesztjük benned a fennkölt lelkületű, nagy tudású és szilárd jellemű kartársat és barátot”…

Mi késői utódai pedig, kicsit szégyenkezve halottak napján érte is gyújtsunk egy szál gyertyát!

Osvai László dr.