KÓRHÁZIGAZGATÓK ESZTERGOMBAN: ERDŐS ZSIGMOND 12

Egy korábbi cikksorozatunkat ismételjük meg kiegészítve új adatokkal, ismeretekkel, a múltból eljutva napjainkig. Igazgatóink között különböző egyéniségek voltak, a munkásságukat a kórházért áldozó orvostól a pillekönnyű morális alapon állóig. Erdős Zsigmondra sokan sokféleképpen emlékeznek. Van, aki szerint diktátor volt, és van, aki szerint elkötelezetten védte az egészségügyiek érdekeit.
 

Ő maga egy interjúban, a  „milyen igazgató voltál?” – kérdésre a következő választ adta:
„Egész életemre jellemző volt a keménység és a nagy munkabírás. Ezt vártam el másoktól is. Igazságos voltam, ezt merem állítani. Voltak itt viták akkoriban, hogy osszuk a kórházat kis és nagy osztályokra. Én azt mondtam, ilyen nincs. Akinek sebészeti műtétre van szüksége, annak a sebészet a nagy osztály, aki pedig éjszakánként nem alszik, csak vakarózik bőrbetegsége miatt, annak a betegnek az a fontos.. Igyekeztem mindenkit a munkája alapján elbírálni”….
1973-tól Erdős Zsigmond volt a kórház első függetlenített igazgatója.

1929.április 11-én született Hódmezővásárhelyen. Fiatal korában elektromérnök szeretett volna lenni, de édesanyja hatására végül is az orvosira jelentkezett. 1954-ben a Debreceni Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Akkor nős volt és gyermekük is megszületett már. Ez meghatározta pályakezdését. Eredetileg a sebészet felé orientálódott, de Ózdon kétszer annyi fizetést és lakást ajánlottak a családnak, mint a debreceniek. Ózdon lett körzeti orvos. Rövid idő után elhagyta az alapellátást és a tanácson kezdett dolgozni közegészségügyi felügyelőként. 2 év múlva már városi főorvos. 7 éven keresztül látta el a feladatát, amikor is a megújjjított városi vezetéssel nem tudott kijönni, és visszatért az alapellátáshoz. Innen emelték ki és lett 1971-73-ig  az Ózdi Kórház igazgatója.
Zsembery Dezső lemondása után az Esztergomi Kórház pályázatot írt ki az igazgatói posztra. Ezt megpályázta , meg Erdős Zsigmond és 3 pályázó közül ő nyerte el az állást..

Első és legfontosabb feladata az intézmény energiaellátásának biztosítása volt, hisz addig az energiát egy 424-es mozdony szolgáltatta. Átálltak szénről olajra. Az egész kórházat fel kellett ásni és új vezetékeket letenni.
Igazgatása alatt indult be az összevont új nőgyógyászati osztály -1975. november 16-án. Ezzel megszűnt Dorogon a nőgyógyászati osztály.
1978. július 1-én Magyarsóki Ferenc főorvos vezetésével beindult az új urológia.
Hermann Károly vezetésével baleseti sebészet jött létre.
Dorogon létrejött 25 ágyon a reumatológia.
1977-ben átadták a Tüdőszűrő Állomást.
Erdős Zsigmond munkáját 1976-tól igazgató helyettesként Havasi László és Sinka Gábor segítette.

Személyi kérdésekben voltak szerencsés és kevésbé sikeres döntései. Seres Zsuzsa a Fertőző Osztály vezetői megbízatása az előzőkhöz, Nábrády János gyermekosztályos vezetői kinevezése az utóbbiakhoz tartozott.

Irányítása alatt elmondhatjuk, hogy az intézmény fejlődött. Új ellátási formák jöttek létre, számos , később vezető szerepet kapott fiatalt vett fel.
Soha nem kerülte a vitákat, a konfliktusokat. Vonatkozott ez a helyi párt és a megyei vezetőkre is. Igaza mellett velük szemben is kiállt. 1981 októberében járt volna le a vezetői megbízatása, de ő már augusztusban távozott a kórház éléről, belátva azt a tényt, hogy abban az időben mindenkivel nem lehetett vitatkozni.
Visszatért a gyakorlati orvosláshoz, és a Volán, majd a Marógépgyár üzemorvosa lett.
Életének 80. évében hunyt el Esztergomban.
A kórháztörténet és a kollegák emlékezete ellentmondásos, de végső soron pozitív szerepet betöltő vezetőként fogja megőrizni!