KÓRHÁZIGAZGATÓK ESZTERGOMBAN: GARTNER ISTVÁN 8

Egy korábbi cikksorozatunkat ismételjük meg kiegészítve új adatokkal, ismeretekkel, a múltból eljutva napjainkig. Igazgatóink között különböző egyéniségek voltak, a munkásságukat a kórházért áldozó orvostól a pillekönnyű morális alapon állóig. 
 

Gartner István az 50-es évek második felében irányította az intézményt. Cseh Éva, későbbi utóda ezt írta róla: „Intelligens, művelt, minden iránt érdeklődő, jó társalgó, kellemes ember volt.”

Gartner Nándor és Baranyai Mária házasságából született 1903. szeptember 25-én a Hajdú-Bihar megyei Földes településen, mely a Püspökladányi járásban található.
A község szülötte volt (1891) Karácsony Sándor „a magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja”, de itt volt 1915 őszén körzeti orvos Csáth Géza is.
1921-ben érettségizett a hírneves Debreceni Református Főgimnáziumban.  A Debreceni Tisza István Tudomány egyetemen szerzett orvosi diplomát 1927-ben.
Belák Sándor (1886-1947) tanítványa lett. Professzorát 1921-ben nevezték ki a Debreceni Egyetem gyógyszerhatástan tanárává, majd a közegészségtan tanárává.  Belák mellett lett tanársegéd. 1931-ben tisztiorvosi vizsgát tett.
1933-ban már egyetemi magántanár.
Belák professzor Budapestre került, és ekkor lett Gartner tanár úr először Debrecen, majd Hajdú-Bihar megye  tiszti főorvosa is.
1944-ben rövid ideig teljesített katonai szolgálatot.  1946-ban kötött házasságot  Györey Gizellával. Házasságukból gyermek nem született.
1945 után különböző helyekre vezényelték 1947-ben Sopronban, majd 1950-ben Székesfehérvárott próbálta újraszervezni a közegészségügyi ellátást.
Az újjászerveződött Országos Közegészségügyi Intézet decentrumokat hozott létre az országban, így Esztergomban is. 1950-ben ennek a vezetésével bízták meg Gärtner István egyetemi magán tanárt.
1950 nyarán ő lett Esztergom tiszti főorvosa, majd november 1-i dátummal megbízták a kórház laboratóriumának irányításával
1953. október 27-től pedig ő lett Major György utóda az igazgatói székben
Mint igazgató egy 414 ágyas kórház irányítását kezdte meg. A kórház ekkor 10 fő - és 13 másodorvossal üzemelt. 15 épületéből néhány / konyha, kazánház / katasztrofálisan leromlott állapotban volt.
Sürgős feladatnak ítélte az új igazgató ezen épületek tatarozását. Fontos teendőnek tartotta a kórházi dolgozók lakáshelyzetének rendezését. Több család lakott ugyanis a kórház területén, a fertőzőn egy eredetileg kórteremnek szánt szobában nővéreket kellett elhelyezni.
A jövő feladatait - a kor követelményeinek megfelelően - a következő 5 éves tervben kellett felvázolni. Ezek a következők voltak: új szülészetet kell építeni, a kórház bejáratát át kell alakítani, a belgyógyászaton ételliftet kell kialakítani. Be kell fejezni az új trafóház, valamint a Tbc-s Osztály központi fűtésének építését.
Az igazgató laboratóriumi munkáját 1951-től dr. Mohos Zoltán segítette. 1955-ben rendezték meg Tatán az első Megyei Orvosnapokat. A másodikat Esztergomban tartották.
Gärtner István az 1956-os forradalom idején beteget jelentett. Erre hivatkozva nem vett részt a kórházi események irányításában. Helyette a fővárosból mellékállásban jött Liszkai László kórboncnok végezte el azokat a megtorló intézkedéseket melyek az Esztergomi Kórházban Darabos főorvos úr eltávolításában csúcsosodtak ki. Természetesen  Gertner Istvánt 1957-ben felállították az igazgatói székből.
1965-ig vezethette még a laboratóriumot. Ekkor megbetegedett.  Kivizsgálása során hasi daganatot találtak, és műtéti beavatkozást véltek szükségesnek. Ebbe a beteg úgy egyezett bele, hogy csak ott hagyja megoperáltatni magát, ahol Csernohorszky Vilmos dolgozik, akit jól ismert az Esztergomi Kórházból. Mohos Zoltán és Táborita Lajos kerteste meg, az akkor a Rubányi Klinikán dolgozó Csernohorszkí Vilmost. Mohos Zoltán lett később Gartner István utódja a kórház laboratóriumának vezetésében.
A beteget a Klinikán megoptálták, de a súlyos áttétes betegséget meggyógyítani nem tudták, és Gartner István néhány héten belül elhunyt. 62 év adatott meg neki.
Hamvait Debrecenben helyezték örök nyugalomra.
Tehetséges, nagytudású orvos volt. Egy szerencsésebb korban születve, talán többen emlékeznének rá tisztelettel!

Osvai László dr.