MEGJELENT A KOLOS FÜZETEK 2016. 2. SZÁMA

A füzet folytatja a kórházépítést támogatók listáját a régi sebészeten található márványtábla alapján.  Ízelítőül ismerkedjünk meg Luczenbacher Pállal, aki nem csak a kórházépítésben, de sok más esetben is támogatta Szent István városának lakóit.

 

 

LUCZENBACHER PÁL (1818-1900)

A Luczenbacher család ősei a török kiűzése után Németalföldről telepedtek le Magyarországon, Szobon. Kezdetben halászattal, majd bor és faáru kereskedelemmel foglalkoztak. Luczenbacher János volt az esztergomi érsekség és főkáptalan erdeinek kizárólagos bérlője. Életében nagy vagyont halmozott fel. 1845. november 5-én hunyt el …”a szegény halászlegényből saját szorgalma által 300 000 ft birtokra vergődött”
2 fiúgyermeke – János és Pál vitte tovább az üzleti ügyeket. A két testvér közül János nem lett hosszú életű és fia is 11 évesen halt meg, így Luczenbacher Pál  (1818-1900) és utódai lettek a név örökösei. 
Luczenbacher Pál a Hont megyei Szobon született 1811-ben Luczenbacher János és Einczinger Teréz házasságából. Elemi és középiskoláit Esztergomban végezte, majd Nagyszombat volt a további tanulmányainak a színhelye.
1861-ben Szent István nevű személyszállító gőzhajójával ő indította meg a főváros és Esztergom között a rendszeres hajózást. A hajó reggel ment Budapestre és este érkezett vissza. Rövidesen vontatóhajókat vásárolt. A kis flotta /12 hajó / - első két hajójának nevét is tudjuk: Visegrád és Szigetvár - megkezdte, főleg a búza szállítását. A Tiszától Győrig lóvontatással 30 napig tartott a vízi út, ezt az ő hajói 12 napra rövidítették le. A Duna hajózásának egyik úttörője volt, de részt vett nagyarányú vasútépítésekben is.
Luczenbacher Pál kiváló üzletembernek bizonyult, tovább gyarapította az amúgy sem kis családi vagyont. 1878-ban „Szobi” előnévvel nemességet kapott, Királyi tanácsos lett, megkapta a Ferenc József  Rend lovagi címét és tagja lett a főrendi háznak.
Emberségben, adakozásban is méltó utóda volt apjának. Ahol tudott segített. Sok szegénysorsú gyermeket taníttatott. Jó barátja volt Mayer István esztergomi püspök, aki megismertette vele a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek rendjét. Szobon leányiskolát alapított, melyet felesége /Plaveczky Alojza/ után Lujza Intézetnek is neveztek.
Az ő adományából is épült Esztergomban az egykori Csernoch János-úti Duna parti sétány.
1893 decemberében id. szobi Luczenbacher Pál meglátogatta az esztergomi közkórházat. A látogatás után 2 500 forintot adományozott a közkórház javára. Ebből az összegből - Feichtinger Sándor igazgató főorvos javaslatára - nyomban megvásárolták a kórház melletti 2 épületet bővítés céljából. Nem csak a régi kórház bővítésére, hanem az új építésére is adakozott, - 7 ezer koronát..
60 millió vagyonából 5 milliót jótékonykodásra. fordított. Adakozott kórházak, árvaházak építésére, szegények és elesettek támogatására, egyházi intézményeknek és gazdasági egyesületeknek.
1881-ben visszavonult az üzleti életből. Felesége halála után Hütteldorfban élt. Leírások szerint 70 évesen tanult meg latinul, hogy a klasszikusokat eredetiben olvashassa. Egyébként németül, franciául és angolul is beszélt.
Súlyos betegsége után 1900. március 11-én Hütteldorfban érte a hálál. Ideiglenesen Bécsben temették el, de később holtestét Szobra szállították az általa épített kápolnába.
/Luczenbacher Genealogy, Luczenbacher Family History/